A szekszárdi gyülekezet imatermében október 7-én az érdeklődők előadást hallhattak „Kálvin és a női nem” címmel.
A szekszárdi gyülekezet imatermében október 7-én az érdeklődők előadást hallhattak „Kálvin és a női nem” címmel.
A szekszárdi gyülekezet teljesen megtöltött imatermében október 7-én este prezentációs, vetítettképes előadást tartott „Kálvin és a női nem” címmel dr. Békefy Lajos felelős szerkesztő (Presbiter), börtönlelkész.
A 28 képes előadás alcímében idézte Kálvinnak feleségéről, Idelette de Bure-ről írt sorait: „Ennek a léleknek a nagysága erőteljesebben befolyásolja hátralévő életemet, mint száz előírás…”. Az előadás első részében a bibliai példákról volt szó, akikről reformátorunk leveleiben, igehirdetéseiben, kommentárjaiban írt: Debóra ószövetségi bírónőről, a húsvét hajnali, Jézus sírjához kimenő asszonyokról, akiket a Máté szerinti feltámadás-történethez írt kommentárjában Kálvin az egyháztörténet tanítónőinek, az első igazi doktoroknak nevezett. Aztán szó esett Priscilláról, Pál munkatársnőjéről, Júnia apostolnőről, Pál fogolytársáról. Majd a sajátosan női munkamezők sorra vétele következett: a diakónusi szolgálat, a család, az anyaság bibliai értelme és rangja. Ezután szólt az előadó Kálvin kortársnőiről, azokról az előkelő asszonyokról, akikkel levelezésben állt, s akiket a reformált hit melletti megmaradásban, illetve a hugenották, és a református egyház támogatására, oltalmazására buzdított státuszuk, rangjuk adta lehetőségeik révén (Angliai Erzsébet, Jeanne d’Albret, Marguerite d’Angouleme). Marie Dentiére egykori klarissza-rendi apácafőnöknő, Kálvin egyetlen női teológiai bírálója volt. A bebörtönzött hugenotta hitvalló nők iránti mély együttérzéséről, a szenvedés és a próbatétel hitbeli értelmezéséről is kaptunk példát. Coligny admirális özvegyét is lelkigondozta Kálvin. Több példát idézett az előadó reformátorunk levelezéséből Ferrarai Renata hercegnővel, s kitért lengyelországi kapcsolataira is. Szólt Kálvin házasodási késlekedéséről, a feleségkereséssel kapcsolatos magas elvárásairól, a kommendált és elutasított hölgyekről, s arról a szép, de próbákkal teljes házasságról, amit Idelette de Bure-ral kötött Farel lelkész áldásával. Érzékeltük Kálvin megnyilatkozásaiból, milyen mélyen megviselte három gyermeke korai halála, majd 9 évi házasság után feleségének elvesztése, akit élete legjobb társaságának, szolgálatát hittel segítő igazi társának nevezett. Kálvin és Idelette házasságát az erős szeretet, a kölcsönös tisztelet és a sorsközösség teljes vállalása jellemezte. Az előadás után a jelenlévők megismerkedtek az előadónak a Harangbúgás c. kötetben megjelent írásával, ami „Az elfelejtett asszony” címmel állított emléket Kálvin feleségének, akiről három éve, születése 500. évfordulóján a magyar reformátusság méltatlanul megfeledkezett. Az előadót a gyülekezet nevében Balázsi Zoltán szekszárdi lelkész köszöntötte, jelen volt Deme Bertalan ny. esperes és néhány környékbeli gyülekezet lelkésznője, lelkésze, illetve gyülekezeti tagja is. (RKL)