Menjünk vissza az időben 2003-ig. Akkor alakult meg az Újpest–Belsővárosi Református Egyházközség ifjúsági zenekara, a Szövetség zenekar. Lazsádi Ákos, a gyülekezet akkori katechétája és ifjúsági vezetője így emlékezik a Szentlélek munkájára: „Megtért az egész csapat, s az örömön túl, ami bennük volt, úgy érezték, valami szolgálatot is kellene végezniük. Sokan játszottak különböző hangszereken, csak össze kellett fognunk és zenekarrá lennünk.”
A csapat tagjai hamar rájöttek, Isten nemcsak a saját közösségükbe szánta őket, hogy az ifjúsági alkalmakon és a felnőtt istentiszteleteken szolgáljanak, más közösségek felé is van küldetésük. Ha más gyülekezetekbe, ifjúsági rendezvényekre hívták őket, oda elmentek. A hittanoktató is velük énekelt, mint mondja, tisztán látszott, hogy másra van igénye a különböző korosztályoknak. A zenekarnak két repertoárja alakult ki: egy ifjúsági és egy gyerekdalokból álló.
Adta magát az ötlet, hogy létrehozzanak egy új formációt is, melyben a Szövetség csak a zenei hátteret adná, a dalokat gyerekek énekelnék. Rendeztek tehát egy hittanos tehetségkutató-versenyt, melyet budapesti gyülekezetekben hirdettek meg. A szervező úgy emlékezik, sok jó hangú gyerek jött el, akik népdalokat vagy zsoltárokat énekeltek versenydalként. Közülük tízet választottak ki, ők lettek a Napraforgók együttes. Mottójuk: „Ahogy a napraforgónak a Napra, úgy kell nekünk is mindig az Istenre tekintenünk és Belőle erőt merítenünk.”
Éneket és koreográfiát tanítanak a Napraforgók a gyerekeknek
Napraforgókból Játszóház
A Szövetség-Napraforgók formáció „szimbiózisban” él, gyakran hívják őket fellépni együtt és külön-külön is. Idén például ők szolgáltak a Szeretethíd megnyitóján, de énekeltek a Csillagponton is. Amit csinálnak, még most, több kiadott lemez után is szolgálatnak tekintik; sőt, igyekeznek más tálentumaikat is kibontakoztatni. Lazsádi Ákos hittanoktatóként évek óta dolgozik gyerekekkel, jelenleg a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium református vallástanára.
Több társával együtt jelentős gyakorlatra tett szert nagyobb hittanos rendezvények megszervezésében. „Volt, hogy kerületi hittanos gyereknapot rendeztünk, amire közel kétszázötvenen jöttek el.” A Napraforgókat is sok hasonló helyre hívták egyházon belül, ahol fő műsorszámként léptek fel. Mint mondja, „innen jött az ötlet, hogy vihetné a többi programot is a gyerekkoncert mellé a zenekar és a körülötte szerveződő lelkes csapat. Már csak a programokat kellett kitalálni, és beszerezni egy ugráló várat.” Így született meg idén tavasszal a Naprafogók játszóház.
A bábjátékok mondanivalóját Krisztus tanításából merítik
Élmény és érték
Játszóházhoz olyan emberek kellenek, akik értenek a gyerekek nyelvén, le tudják őket kötni szórakoztató és építő programokkal. Ákost a Szövetség zenekar tagjaiból és katechéta baráti köréből szerveződött animátor csapat segíti. Mindenki azt csinálja, amihez ért: hangszeres foglalkozást tart, táncot vagy éneket tanít, bábozik, arcot fest, lufit hajtogat, csoportos játékokat szervez, beszélgetést vezet. Tizenhétféle programot kínálnak, és vannak közöttük kifejezetten lelki tartalmúak is.
„Öt ember képes levezényelni egy száz-százötven fős gyereknapot – mondja a főszervező –, de ehhez az kell, hogy mindenki tudja a konkrét feladatát.” Egy-egy rendezvénynek hatalmas előkészületei vannak: meg kell szervezni az utazást és a kellékek szállítását, előre meg kell tervezni az egész napot, számítani kell mindenre, ami közbejöhet, szét kell osztani a részfeladatokat. Nem először dolgoznak együtt, így már címszavakból is értik egymást. Tucatnyi helyen jártak a nyáron, főleg hittanos és családi rendezvényekre hívták őket. Bejárták az országot Nagyvázsonytól Fehérgyarmatig, Izménytől Tatáig, de a szlovákiai Sajógömörre is elvitték programjaikat.
Két feltétele van, hogy valaki animátor lehessen, megtért embernek, hívő keresztyénnek kell lennie elsősorban és beszélnie is kell a gyermekek nyelvén. A játszóházasok számára a legkisebbekkel foglalkozni szolgálat, a szórakoztatás pedig egy eszköz, hogy folyamatosan fenntartsák a figyelmüket. Nemcsak élményt, értéket is akarnak számukra közvetíteni.
Istenről a játszótéren
„Evangéliumi játszóház vagyunk, tehát nem vagyunk semlegesek” – mondja Ákos. Akik megrendelik őket, jól tudják, hogy keresztyének, legtöbbjüknek fontos az evangéliumi többlet. De mi történik, ha nem gyülekezeti alkalomra vagy református óvoda családi napjára hívják őket? Akad olyan világi rendezvényszervező is, aki kéri a Napraforgók koncertjét. „Vannak, akik lelkesen hallgatnak bennünket, mások flegmán néznek, de láttam már olyanokat is, akik eleinte beszélgettek, később viszont elkezdtek figyelni, sőt a koncert után oda is jöttek hozzánk” – meséli élményeit a hittanoktató, aki bízik a Szentlélek áldó munkájában.
Volt, aki még arcfestő tanfolyamra is beíratkozott, hogy ezzel is szolgálhasson
Nemcsak a lelki programokban jelenik meg Isten, hiszen a Játszóházasok nem tudják és nem is akarják megtagadni, ami bennük van. Igyekeznek megtanítani a gyerekeket, hogy megbecsüljék a játékokat, amiket kapnak. Egy-egy bábelőadás, ha nem is konkrét bibliai történetet dolgoz fel, de Krisztus tanításáról szól. Arcfestés közben is jókat lehet beszélgetni a gyerekekkel, de az ugráló vár mellett egy-egy szülővel is meglepő párbeszédek alakulhatnak ki - mondja Ákos, és mosolyog. „A mai embereket nehéz behívni a templomba, nekünk kell hát kimennünk hozzájuk, ott és úgy kell megszólítani őket, hogy odafigyeljenek az evangéliumra, s reménység szerint eljussanak az egyházba. Ennek egyik áldásos formája lehet a Napraforgók játszóház is.”
Szöveg: Feke György, fotó: Napraforgokjatszohaz.hu