Ötödik alkalommal rendezett családi napot a Derceni Református Egyházközség. Ezen a napon az Önkéntes Tűzoltóság is új eszközökkel gyarapodott.
Az esemény a gyülekezet és a közösségépítés szerves részévé vált, egyben hálaadó alkalom is Isten felé, amiért elkészíti a lehetőséget a helybeliek számára, hogy másokon segíteni tudjanak, méltán büszkék a Tábita Szociális Központra s az önkéntes tűzoltóságra.
Az iskolaudvaron istentisztelettel kezdődött a program, amit koncertek – az Ébredés, a Hajnalcsillag, az izsnyétei ifjúsági kórus –, a gyermekek színielőadása és közös ebéd követett (400 liter bográcsgulyás fogyott el). A délután is eseménydús volt: családi vetélkedők, tűzoltó-bemutató és egyéb programok tették színessé. Mindemellett ezen a napon került az önkéntes tűzoltóság birtokába a holland adományként hónapok óta vámzár alatt veszteglő motoros mentőcsónak és a Fővárosi (Budapest) Közterület Fenntartó Vállalat és Tűzoltó Parancsnokság jóvoltából, a Magyar Református Szeretetszolgálat közbenjárásával Kárpátaljára eljuttatott vízszállító autó.
Egyedülálló szolgálatot végzünk: nemcsak beszélünk Isten igéjéről, hanem a bajba jutott embereken megpróbálunk segíteni – mondta köszöntőjében Zsukovszky Miklós, derceni lelkipásztor és önkéntes tűzoltóparancsnok. – Ezt tesszük már öt éve, és úgy gondolom, hogy vannak áldások, eredmények. Istennek dicsőség, egymásnak segítség, vettük át a Magyarországi Tűzoltó Szövetség jelmondatát. Hisszük és valljuk ezt.
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke a Dániel 2,20–23 verseit magyarázva szólította meg a dercenieket. Sok minden azért adatott az életünkben, hogy általuk Isten neve legyen áldott. Azok a nem megszokott dolgok is, melyek a derceni gyülekezet sajátjai, Isten dicsőségét szolgálják, segítségükért sokan áldják az Úr nevét: egyházi tűzoltóság, önkéntesek... Nem véletlenül vagyunk itt. A mi generációnknak ugyanúgy küldetése, feladata, hogy áldja és magasztalja az Urat, segítsünk másokat. Jó ebben megerősödni, és tudni: ez a kötelességünk, fogalmazott a püspök. Dobson Tibor ezredes, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság parancsnokhelyettese a budapesti munkatársak nevében fejezte ki tiszteletét Zsukovszky Miklós parancsnok úrnak mindazért, amit a derceni tűzoltóság Dercen és térsége védelméért tett. Ahogy elmondta, a lelkész ugyanezt tette Dercenben, mint amit a fővárosban tett annak idején gróf Széchenyi István. Ebből a megfontolásból parancsnoki díszsisakot ajándékozott a lelkipásztornak, ami egyrészt a tűzoltóság jelképe, de jelképezi a védelmet, a barátságot, a tiszteletet is.
Fodor Gusztáv, a Magyar Református Szeretetszolgálat lelkész-igazgatója az 1Kir 19,11–13-mal buzdította az ünneplő gyülekezetet. Vannak olyan tüzek a Bibliában, melyekben jelen van Isten, s olyan viharok, földrengések, amelyekben nem, mondta. A mindent felforgató viharban, mindent elégető tűzben nincs ott Isten, de ott van a halk és szelíd hangban. Ma azt lehet Isten gyermekének nevezni, aki hallja ezt a halk és szelíd hangot. Ezt a hangot hallotta meg a gyülekezet lelkésze, s ennek hallatán állt fel egy önkéntes csapat... Ha vízen mégy át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el, ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg, kívánta a tűzoltóknak.
Gerrit ten Berge, az Ijsselmuiden help Ukraine Alapítvány képviselője Csatári Edit tolmácsolásában adta át az ijsselmuideni testvérgyülekezet üdvözletét, akik évek óta tevékenykednek azért, hogy elkészülhessen, és zavartalanul működhessen Dercenben a szeretetkonyha; dolgoznak azon, hogy a tűzoltóság munkájának színvonalát emeljék. Legutóbb ezért szerveztek gyűjtést egy mentőcsónak megvásárlására. Az akcióban a holland gyülekezet fiataljai is részt vettek, akik közül sokan (42 fiatal) eljöttek a családi napra, hogy együtt örüljenek a derceniekkel.
Kulturális és lelki központnak nevezte a települést köszöntőjében Vaszil Lazar, a Munkácsi Járási Állami Közigazgatás elnöke, aki elismerő oklevéllel köszönte meg a magyarországi és hollandiai támogatók segítségét. Szerhij Krickij, a Kárpátaljai Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgató-helyettese arról beszélt, hogy büszkék a derceni mentőcsapatra, akikkel az elmúlt időszakban közösen tudtak segíteni a bajba jutottakon. Hozzátette, a csapat becsületesen, hűségesen és szakszerűen végzi munkáját.
Elgördülnek az akadályok, ha van bennünk egymás iránti szeretet, hangsúlyozta Nagy Béla, a KRE főgondnoka. Nem tudjuk megköszönni mindazt, amit az Úrtól kapunk: testvéreket, eszközöket… Csak kérnünk kell, és adatik. Nagy Béla ezúttal a motorcsónak és a gépkocsi hivatalos papírjait, kulcsát adta át.
Máté Gyula polgármester is megköszönte a lelkipásztor és hitoktatók, az önkéntesek, a tűzoltók önfeláldozó munkáját, és valamennyi támogató hozzájárulását. Végül Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke kérte Isten áldását a most adományozott mentési eszközökre és a Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltóság tagjaira.
Az alkalmat megtisztelték jelenlétükkel a magyarországi Szent György Lovagrend képviselői, a Megbékélés a Közös Európáért Civilszervezet vezetője, Biró Okszana, a Munkácsi Járási Állami Közigazgatás elnökhelyettese, Szikora Andrij, a Kárpátaljai Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgató-helyettese, Cicej Volodimir, a Beregszászi Városi Tűzoltóság vezetője, Hales Vaszil, a Munkácsi Városi Tűzoltóság megbízott vezetője, Bíró Lajos támogató, Patai Marina iskolaigazgató.
Soós Katalin
forrás: reformatus.com.ua