A „Kinyílik a világ” Alapítvány már több, mint egy évtizede minden évben megszervezi a Petőfi Sándor Irodalmi Versenyt, melyre határon túlról nevezhetnek a versenyzők. A május végi döntőnek idén is a Baár-Madas Református Gimnázium adott otthont.
A Petőfi Irodalmi Verseny célja, hogy szervezők és résztvevők egyaránt erősítsék a nemzeti összetartozást, a határok ellenére is ápolják a közös anyanyelvet és irodalmat. Ez szellemiség illeszkedik a Baár-Madas Református Gimnázium hitvallásába: a magyar nyelv és kultúra ápolása és a nemzeti összetartozás megerősítése. Az iskola hat éve kapcsolódott be a verseny szervezésébe és lebonyolításába, miután Gergely Magdolna, a gimnázium egyik magyartanára, megismerkedett az alapítvány munkásságával, majd kuratóriumának tagja lett.
A versenyre minden évben két korcsoportból – 5-6. osztályosok és 7-8. osztályosok – nevezhetnek diákok, akik saját iskolájukban oldják meg az első forduló tesztsorát, melynek feladatai a versenykiírásban szereplő művekre kérdeznek rá. Idén az 5-6. osztályosok Mikszáth Kálmán „A két koldusdiák” és Zalán Tibor „A rettentő görög vitéz” című alkotásából, a 7-8. osztályosok pedig Tersánszky-Józsi Jenő „Legenda a nyúlpaprikásról” és Bródy Sándor „A tanítónő” című művéből készültek. Az első forduló legjobb eredményeit elérő versenyzőit hívták meg a budapesti döntőre.
Ebben az évben sajnos Kárpátaljáról nem érkeztek diákok, pedig hűséges résztvevők már a kezdetek óta, emellett a szűkös anyagi keret miatt csupán 12-15 diákot tudnak meghívni a szervezők a döntőre. Ennek ellenére szeretnék tágítani a résztvevők körét az elkövetkező években és minél több iskolát hívni, buzdítani.
A szóbeli döntőre minden évben a nemzeti összetartozás napjához legközelebb eső hétvégén érkeznek a diákok tanáraikkal, hogy ennek fontosságáról közösen is megemlékezzenek a Baár-Madas hétkezdő istentiszteletén. Már az is hagyománnyá vált, hogy a gimnázium kertjében álló életfa-szobrot, amely a magyarság lelki egységét, örök összetartozását, egymásra utaltságát szimbolizálja, megkoszorúzzák.
Az írásbeli és a szóbeli forduló feladatait közösen állította össze Gergely Magdolna és az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola magyartanárai, Törzsök Édua és Budai Zsófia. „A szóbeli forduló legszebb momentuma, amikor a versenyző diákok szülőföldjük, tájegységük költőinek versét mondják el: a költemények Erdélyt, Felvidéket, Délvidéket, Kárpátalját hozták elénk” – mondta a Baár-Madas magyartanára.
A verseny három napja nem csupán a megemlékezésről szól, a résztvevők vasárnap rövid sétát tettek a belvárosban, meglátogatták Ady Endre Veres Pálné utcai lakását, ahol a vezetők bemutatták Ady és Csinszka alakját. Ezt követően elsétáltak a Petőfi Irodalmi Múzeumba, a napot pedig a Nemzeti Múzeum kertjében, Arany János szobránál zárták. Hétfő délután sor került az Operaházra is, ahol az épülettel, annak titkaival ismerkedtek meg vendégek.
A verseny zárásaként minden részvevő kapott valamilyen díjat, hiszen már azzal komoly eredményt értek el, hogy bejutottak a döntőbe. „Nagyon szeretjük ezt a versenyt, hiszen megerősít minket abban, hogy a trianoni békediktátum feldolgozhatatlan tragédiája ellenére mégis erőt tudunk meríteni nyelvünkből, irodalmunkból, kultúránkból, és összetartozunk” – foglalta össze Gergely Magdolna a verseny valódi jelentőségét.
reformatus.hu