Kimondott kimondatlan kérdéseink – Siba-Rohn Hilda, a Budai Református Egyházközség lelkésze gyereknevelésről szóló sorozatának hatodik része.
Sok szülő teszi fel a kérdést, hogy vajon gyermekkorban lehet-e, kell-e Bibliát olvasni a gyerekekkel és ha igen, hogyan kezdjünk hozzá? Melyik történeteket válasszuk ki és melyiket hagyjuk el? Hogyan válasszunk gyermekbibliát? Hány éves kortól olvashatunk bibliai történetet a gyerekeknek? Az alábbiakban néhány szempontot gyűjtöttünk össze, ami segíthet a gyermekeinkkel való bibliaolvasásban.
1. Mért fontosak a bibliai történetek?
Régóta tudjuk, hogy a történetek önmagukban hatnak, formálnak, tanítanak minket, anélkül, hogy magyarázatokat fűznénk hozzájuk. A bibliai történetek megtanítják, hogy honnan jövünk, hová megyünk, kik vagyunk, mi értelme van az életünknek, mit tett értünk Isten. Mély igazságokat tárnak fel, utat mutatnak döntéshelyzetekben, tanítanak megküzdeni, kiigazodni a világban, megmutatják mi helyes, mi helytelen, hogyan érdemes élni.
2. Legyen gyermekbibliánk!
A gyermekbibliák azért készültek, hogy a Biblia legfontosabb történeteit, üzeneteit gyermekek számára érthetővé tegyék. Míg a felnőtt Bibliában vannak nehezen érthető történetek (még felnőttek számára is!), a gyermekbibliák történetei gyermekek számára íródtak, ezeket bátran elolvashatjuk. Később, tizenegy-tizenkét éves kortól már a felnőtt Bibliából is olvashatjuk a történeteket, tanításokat.
3. Honnét kezdjük? Merre haladjunk?
Ha kinyitjuk a gyermekbibliát, érdemes az elejéről, a teremtés történettel kezdeni és lassan végighaladni sorban az ószövetségi majd újszövetségi történeteken. Amikor ünnepre készülünk, az aktuális történetet olvassuk el (karácsonykor Jézus születésének történetét, húsvét előtt Jézus szenvedésének és feltámadásának történetét, pünkösd előtt a Szentlélek kitöltetésének történetét). Ha a gyermek újra kér egy történetet, akár többször is olvassuk el, valószínűleg azon keresztül dolgoz fel éppen valamit. Amikor már a felnőtt Bibliából olvasunk, kezdjük Jézus életével és tanításaival az evangéliumokból, az Újszövetség elejéről.
4. Mért fontos együtt olvasni?
A mesélésben nemcsak a szöveg a fontos, legalább olyan fontos a mesélő és a hallgató közötti kapcsolat. Olvass valamit nekem! – mondják gyakran a gyermekeink, ami azt jelenti, figyelj rám, tölts időt velem, legyél velem! Amikor együtt olvasunk egy történetet, egy térben létezünk, összekapcsolódunk, együtt járunk meg magasságokat, mélységeket. A bibliai történetek közös olvasása összekapcsol bennünket egymással és Istennel.
5. Mit tegyünk, ha valamire nem tudjuk a választ?
A gyermekeink előbb-utóbb kérdéseket tesznek fel a világ keletkezésével, élettel-halállal, Istennel kapcsolatban. Ne féljünk ettől, nem kell tudnunk mindenre válaszolni. Utána olvashatunk, utána kérdezhetünk a hitoktatónál vagy a lelkésznél egy-egy témának és újra beszélgethetünk róla. Ebben azt is átélhetjük, hogy közös felfedezőúton vagyunk a gyermekünkkel, miközben az ő hite növekszik, a mi hitünk is mélyül.
6. Lásson a gyermek minket Bibliát olvasni!
Minden érték és szokás mintákon keresztül adódik át. Nemcsak a rendrakásban, tisztaságban, tisztelettudásban vagyunk példák, hanem abban is, hogy látnak-e a gyermekeink minket Bibliát olvasni. Akkor lesz az életük része, ha látják, hogy a mi életünknek is része. Ha látja, kérdezni fog, érdeklődik, hogy mit olvasunk, elkezdődhet közöttünk beszélgetés.
7. Milyen gyermekbibliát válasszunk?
Amikor gyermekbibliát választunk, fontos, hogy gyermekünk életkorához illesszük. Amilyen mesekönyvet vennénk, érdemes olyan könyvet keresni. Amikor még kicsi a gyermekünk, 1-2-3 éves, válasszunk olyan könyvet, ahol kevesebb a szöveg, csak néhány fontos történetet emel ki a Bibliából. Amikor már 4-5 éves, lehet hosszabb szöveggel, kevesebb képpel választani. Sok használható gyermekbiblia és bibliai történeteket feldolgozó könyv van a piacon, érdemes időt szánni, hogy belelapozzunk, olvasgassuk őket. Válasszunk olyan gyermekbibliát, ami egyszerű képekkel és Krisztus-ábrázolással mondja el gyermeknyelven, de mégis hűen a Biblia történeteit. Ha viszont még megvan a régi gyermekbibliánk, amiből annak idején nekünk meséltek, és szerettük, használjuk azt. A gyerekek általában magukénak érzik mindazt, ami „anyáé, apáé volt", amikor még ők is gyerekek voltak.
Áldott olvasást kívánunk!
Siba-Rohn Hilda
Forrás: budai református gyülekezet
Címlapkép: Füle Tamás / parokia.hu
Kimondott kimondatlan kérdéseink
Ha gyereked van, akkor kapsz mellé sok kérdést is. Egyik pillanatról a másikra fogalmazódnak meg, és vagy sikerül megválaszolni, vagy nem. Most a válaszok megtalálásában szeretnénk segítséget adni. Siba-Rohn Hilda, a Budai Református Egyházközség lelkésze egy-egy összeszedett, kiemelt tételmondatokkal tagolt írásban foglalkozik a különböző gyereknevelési kérdésekkel.
5. Hogyan szabjunk határokat gyermekeinknek?
4. Miért fontosak az apák? – Bibliai apakép
3. Hogyan segítsünk gyermekünknek elfogadni az elfogadhatatlant?
2. Miért járjunk gyermekeinkkel keresztyén közösségbe?
1. Gyermekeink a digitális világban