Milyen gondolat hívta létre ezt a kötetet?
A reformáció ötszázadik évfordulójához közeledve elgondolkoztam azon, kik is alakították az elmúlt öt évszázad magyar történelmét. Rájöttem, ha kivennénk ebből az időszakból a protestáns személyiségeket, nélkülük nem lehetne megírni és megérteni közös históriánkat. Így jött az ötlet: vegyük számba őket. Először nyilván nekem is a nagy politikusok – Bocskai István, Bethlen Gábor, Kossuth Lajos, Tisza István, Bethlen István – jutottak eszembe, de persze nem csak róluk van szó.
Ötven portré olvasható a kiadványban. Biztosan sokan kimaradtak.
Terjedelmi okokból egy eredetileg százfős listát szűkítettünk ötven főre, így is közel négyszáz oldalnyi lett a könyv. Arra gondoltunk, ha ötszáz év, akkor legyen a kötetben ötven portré, tíz-tíz mindegyik évszázadból. Praktikus döntés volt ez tehát a bőség zavara közepette. Meggyőződésem, hogy százötven-kétszáz személyiség életpályáját érdemes lenne a nagyobb közönség elé tárni, tanulságos lehetne mindannyiunk számára. Van tehát hiányérzetem, de ez nem annyira bánt, mint inkább ösztönöz: talán lehet majd folytatás újabb kötetek formájában.
Mi a cél ezzel a kötettel?
A célját legjobban talán Bod Péter – a kötet előszavában is idézett – gondolataival tudnám kifejezni, amelyeket az éppen kétszázötven esztendeje megjelent Magyar Athenas című irodalomtörténeti lexikonjában írt le: „Arra a' végre intéztetett ez az Írás, hogy a' két Hazában, Erdélyben és Magyarországban az elött élt tudós embereket, kivált a' kik valami Világra botsátott Munkájok által emlékezeteket fenn hagyták, régi eltakartatott megavult hamvokból megelevenítse, és ujjonnan világra hozza." Tizenhat szerzőtársammal, bár az is hasznos kiadvány lehet, nem lexikont akartunk alkotni, hanem olyan olvasmányos kézikönyvet, amely az életpályák kronologikus, adatszerű bemutatása helyett vagy inkább mellett a protestáns hősök személyiségét, gondolkodását, küzdelmeit is bemutatja. Nem irodalomtörténeti tanulmányokat kértünk tehát a szerzőinktől, hanem személyes hangvételű és közérthető portrékat az átlagos műveltségű magyar olvasó számára. Szeretnénk, ha a fiatal nemzedék is kezébe venné a kötetet. Abban bízunk, egyfajta bevezetőként sokakat arra ösztönözhet, járjanak mélyebben utána egy-egy kornak vagy személyiségnek.
Önhöz melyikük áll a legközelebb?
Legutóbb Bethlen Miklósról írtam, aki éppen háromszáz esztendeje hunyt el. Sokoldalú polihisztor volt, akinek tollából származik az első modern magyar önéletírás. Ez rendkívül érdekes információkkal szolgál a kor hétköznapjairól, az étkezéstől kezdve a ruházkodáson át a szórakozási szokásokig. Művéből rengeteget megtudunk a hitéről is. Az önálló Erdély utolsó kancellárjaként politikai szempontból is óriási jelentősége volt, komoly politikai és vallási engedményeket tudott kiharcolni a Habsburgoktól az országrész számára. A Rákóczi-szabadságharc idején az osztrákok hamis vádakkal perbe fogták, Bécsbe hurcolták, és bár tíz év után felmentették, sohasem térhetett haza, a birodalmi fővárosban száműzetésben kellett meghalnia.
A Protestáns hősök – félszáz portré az elmúlt fél évezred magyar történelméből című portrékötetet a Press-Pannonica-Media Kft. az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve a Reformáció Emlékbizottság támogatásával adta ki. A kiadvány 2980 forintos áron kapható a protestáns könyvesboltokban.
Kiss Sándor, fotó: Vargosz
A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2016. november 13-i számában.