Van-e újdonság az idei tanévben?
A szülőknek a legszembetűnőbb változás az, hogy elsőtől kilencedik évfolyamig minden diák ingyenesen kapta meg a tankönyvét. A pedagógusokat pedig érinti, hogy életbe lép a 2013-ban bevezetett életpályamodell utolsó lépcsője. Amire még várunk, hogy megszülessen az új Nemzeti Alaptanterv. Ezt december 31-ig kell előterjesztenie az illetékes miniszternek.
Mit várnak a Nemzeti Alaptanterv (NAT) módosításától?
A tanulók túlterheltségének kérdése huszonöt éve probléma az oktatási rendszerben. Azt várjuk az új alaptantervtől, hogy tudja ezt kezelni. Az új NAT alapvetően kimeneti szabályozású lesz, meghatározzák, hogy az egyes képzési szakaszok végén milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie a tanulóknak. Erre fókuszálva kellene az intézményeknek a tantárgyi struktúrát kitalálni. Ez együtt járna azzal, hogy jelentős mértékben csökkenne a diákok számára előírt tananyag mennyisége. A pedagógusok nagyobb szakmai önállóságot kapnak, ami nagyobb felelősséggel jár. A képzések gyakorlatorientáltsága várható, és az is, hogy a digitális tananyagok előtérbe kerülnek. Nagy az esély, hogy a papírtankönyveket tablet váltja, amellyel a diákok elérhetik a digitális tananyagokat.
Életszerű, hogy táblagépeken tanuljanak a diákok az iskolában?
Alapvetően pozitívan látom a folyamatot. A diákok az elmúlt évtizedben sokat változtak, azt vesszük észre, hogy már óvodás korban kezelik az okoseszközöket, amit a szülők, felnőttek sokszor rosszallóan szemlélnek. Pedig így sokkal gyorsabban tudnak tanulni a gyerekek, gyorsabban jutnak hozzá információkhoz. Szerintem a feladatunk az, hogy megtanítsuk a gyerekeket etikus módon használni ezeket az eszközöket, hogy pozitív tartalmakhoz jussanak hozzá.
A református iskolák fel vannak erre készülve?
Már elindult a református fókuszú tananyagfejlesztés a meglévő tankönyvekhez. A csoportot Pompor Zoltán vezeti, célja az, hogy a különböző tantárgyakhoz életszerű, református szellemiségű digitális tananyagot fejlesszenek, átültetve a jó gyakorlatokat – ilyen lehet az irodalom, történelem, biológia.
Végül beszéljünk a református iskolák küldetéséről. Ön szerint mi az elsődleges feladata ezeknek az intézményeknek?
Feladatunk, hogy közelebb segítsük a diákokat Jézus Krisztushoz. Ha ezt nem tudjuk megvalósítani, akkor kudarcot vallunk, hiszen minden egyebet meg tudnak adni más fenntartású iskolák is. Úgy látom, hogy a misszióban jelentősebb eredményeket érnek el szakközépiskoláink, szakgimnáziumaink, mint elitgimnáziumaink.
Tovább bővült a református oktatás
52 ezer diákkal és óvodással, valamint 173, a Magyarországi Református Egyház fenntartásában – óvodától az egyetemig – működő intézménnyel kezdődött el a 2017/18-as tanév. Pápán, Balatonfüred-Balatonarácson, Kemecsén és Nagyvarsányban új óvoda indult, utóbbi helyen általános iskola is nyílt. Madocsán is iskola indul, illetve a Budapest-Kispest-Központi Református Egyházközség átvette Budapest 19. kerületében az eddig állami fenntartásban működő Ady Endre Általános Iskolát. A halásztelki Bocskai ismét új feladat-ellátási helyekkel bővül, ahol a még hiányterületnek számító egyházi szakképzés teljesedhet ki.
Hegedűs Márk, fotó: Vargosz
Az interjú megjelent a Reformátusok Lapja 2017. szeptember 3-i számában.