Szombat délelőtt megélénkült az alföldi kisváros csöndes főtere: autók, kisbuszok hozták a református oktatási intézmények igazgatóit, tanárait és diákjait az ország minden részéből, Debrecentől Tatáig, Sátoraljaújhelytől Csurgóig. Fél tizenegyre a távolról érkezők is felfrissítették magukat, felvették ünneplő ruhájukat, s a tekintélyt parancsoló méretű református (műemlék)templom elkezdett megtelni vendégekkel.
Áldásalapú nevelés
Az intézmények zászlóinak ünnepélyes bevonulásával kezdődő istentiszteleten Fekete Károly tiszántúli püspök prédikált. „Építés és őrzés, melyet megkoronáz Isten áldása – ez nem csak Salamon királyi programja, hanem az Istenhez közeli élet boldog valósága is” – mondta az egyházvezető, aki a 127. zsoltár öt verse alapján arról beszélt, hogy az áldás nem csupán ráadás, díszítőeleme az életnek, hanem alapvető szükséglet és élettér: erőnk, biztonságunk és boldogságunk forrása.
Az igehirdető bölcs Salamon példáján keresztül rámutatott, rengeteg kísértés veszélyezteti a mi újraépítkező köznevelési rendszerünket is: vigyáznunk kell, nehogy hatalmába kerítsen a hamis biztonságtudat, a dicsőséghajhászás, az Isten nélküli akarás, a jövőtől való görcsös félelem. „Ki ne maradjon életünkből a mi legnagyobb szövetségesünk, a nagy építő, aki áldássá teheti munkánkat, aki akkor elégít meg minket, mikor nem is várjuk, aki tehetetlenségünkben elvezet minket a megoldáshoz” – kérte Fekete Károly.
A tiszántúli püspök ezután arról beszélt, hogy Isten megmentette a kommunizmus idején elsorvasztott református iskolarendszert, s az egyetlen megmaradt ágat az elmúlt huszonöt évben megszaporította. „Meg nem érdemelt jutalom és egyben felelősség, hogy ezzel a múlttal ma is áldást osztó emberek lehetünk, s a következő nemzedékeket az élet nagy csatáira készíthetjük fel.” Arra kérte a pedagógusokat, személyiségükkel mutassanak példát, tanítsák és neveljék úgy a diákokat, hogy azok ne csak sebeket osztani képes felnőttek, hanem – a zsoltáros szavaival élve – „célba érő nyilak” legyenek. >> A prédikációt részletesebben kapcsolódó cikkünkben foglaltuk össze.
Beszédek
Az istentisztelettel egybekötött tanévnyitó ünnepségen elsőként Nagy Róza, a huszonöt éve újraindult túrkevei Kaszap Nagy István Református Általános Iskola igazgatónője köszöntötte a református iskolák és óvodák képviselőit, azt kívánva nekik, hogy intézményeik töltsék be küldetésüket, melyre elhívattak.
Tanévnyitó beszédében Huszár Pál, a Zsinat világi elnöke pedagógust és tanulót egyaránt arra biztatott, vívják meg közös harcukat a tudásért és jólneveltségért. „Egyházunknak, nemzetünknek a mai világban nagy szüksége van kiművelt emberfőkre, alkalmazható tudással rendelkező, keresztyén elkötelezettségű, valamint nemzete és hazája iránti hűséges szakemberekre, akik nem vevők a talmi ragyogásra” – fogalmazott a dunántúli főgondnok. Mint mondta, az előttünk álló jubileumi év lelki és szellemi örökségünk vállalására és továbbadására kell sarkaljon minket, hogy minél több ember életében érvényesüljenek ezek az értékek. Beszéde végén Isten áldását kérve nyitotta meg a 2016/17-es tanévet.
Köszöntőjében az igehirdetésre visszautalva Bogárdi Szabó István is arra emlékeztetett: Isten sokszor akkor lép be az életünkbe, amikor védtelenek vagyunk, ezért néha magunktól is le kell tenni a dolgainkat, hogy végre ő is munkához láthasson. „A gyülekezeteket nem múltjuk vagy méretük, hanem az evangélium hirdetése, a sákramentumok kiszolgálása és az Isten törvénye szerinti élet teszi gyülekezetté” – mondta a dunamelléki püspök, s azt kívánta, hogy református köznevelési intézményeinket is, legyen bár fél évezredes vagy csak húsz-huszonöt éves múltjuk, ugyanaz a szellemiség hassa át. „A svájci reformátor, Bullinger szerint arról ismerszik meg a hívő ember, hogy miután belekóstolt Isten jóságába, taníthatóvá válik. Legyen ez a mi közös jellemzőnk is!”
„Az emberi erőforrások ügye elsősorban az óvodákban és iskolákban dől el” – Hegyi László egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár az ünnepségen arról beszélt, hogy a jelenlegi magyar kormány szerint az értéksemlegesség önellentmondás, az érték viszont, ha igaz, teremtő erő, ezért az oktatás csak értékalapon, neveléssel kiegészítve képzelhető el. Épp ezért a kormány 2020-ig több mint húszmilliárd forinttal támogatja az egyházi fenntartású köznevelési intézmények korszerűsítését és bővítését – többek között a Debreceni Református Kollégium infrastrukturális fejlesztését, a Pápai Református Kollégium felújítását, a budapesti Baár-Madas gimnázium és a budafoki református általános iskola bővítését –, elismerve ezzel az egyházak évszázados értékteremtő munkáját.
Hitvalló református pedagógusokat díjaztak
Egyházunk Zsinata két kitüntetést is alapított a református keresztyén nevelés ügyét szolgáló pedagógusok munkájának elismerésére. Az Imre Sándor-díjat az intézményes református oktatás ügyének előmozdításáért adományozzák, s azt idén Szűcsné Farkas Zsuzsanna, a dédestapolcsányi Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészeti Iskola igazgatónője veheti majd át az őszi zsinati ülésszakon.
A Makkai Sándor-díjat pedig a református erényeket a mindennapi gyakorlatba átültető pedagógusok kaphatják, évente hárman (közülük egy határon túli). Balogh Györgynét, Uherkovich Zoltánt és Csomortán Melindát a tanévnyitón tüntette ki a Zsinat lelkészi és világi elnöke, mindhármukat Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok méltatta.
Balogh Györgyné 1958-tól 1996-os nyugdíjba vonulásáig dolgozott középiskolai tanárként. A csengeri presbiter a ’90-es években osztályfőnöke volt a magyar állam és a református egyház együttműködése folytán a csengeri középiskolában tanuló kárpátaljai református fiatalokból álló harmincötfős osztálynak.
Uherkovich Zoltán a Debreceni Református Kollégium gimnáziumi biológia és földrajz tanára szintén hitvalló református keresztyén. Kiemelten fontos számára a tehetséggondozás, diákjai sikerrel szerepelnek országos tanulmányi versenyeken, emellett lelkiismeretes mentortanár, osztályfőnökként pedig odafigyel a hátrányos helyzetű tanulókra.
A brassói születésű Csomortán Melinda képzőművész és pedagógus. Jelenleg Délvidéken él és megalapítása óta vezeti a bácskossuthfalvi református óvodát. Többek között az ő lelkiismeretes munkájának is köszönhető, hogy az iskolai előkészítőt – a vajdasági reformátusság első oktatási intézményeként – hivatalosan is elismerték a szerb hatóságok.
Tanévkezdő támogatás, intézményi körkép, reformáció
A tanévnyitót követően, melyet a helyi általános iskola tehetségeinek előadása színesített, a kiürült templomban intézményvezetői értekezletet tartottak. Ugyanakkor a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) tizenkét iskola kétszáz hátrányos helyzetű tanulóját ajándékozta meg tanévkezdő csomaggal, harminc iskola diákjait pedig összesen négyezer füzettel. Az MRSZ idén nyáron is meghirdette tanszergyűjtő akcióját, melynek eredményeképp húszmillió forintnyi tanszerrel támogathatja a rászoruló családok iskolakezdését, s adhatja át nekik Isten szeretetének kézzelfogható jelét.
Papp Kornél, a Zsinati Oktatási Iroda vezetőjének tájékoztatása szerint szeptember 1-jével egy új református köznevelési intézmény kezdi meg működését: a Gerjeni Református Általános Iskola és Óvoda. Az intézmények száma azonban nem változik, ugyanis visszakerül állami fenntartásba a Mezőcsáti Református Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola. Az új intézmény mellett új intézményegységek is megkezdik működésüket az új tanévben: a Pátkai Református Általános Iskola alapfokú művészeti iskolai intézményegységgel gyarapodott, a lovasberényi Reményik Sándor Református Általános Iskola óvodai intézményegységgel bővült, a Kunmadarasi Református Általános Iskola óvodai intézményegysége pedig szintén a tanév kezdetén nyitja meg kapuit a gyermekek előtt. Így a 2016/17. tanévben 160 településen, 170 intézmény keretei között és 375 feladatellátási helyen összesen 281 köznevelési feladatot lát el a református köznevelés. >> Részletekért olvassa el református köznevelési körképünket.
Az új tanévben már köznevelési intézményeink is a reformáció 500. évfordulójára fókuszálnak. A Református Tehetséggondozó Alapítvány által meghirdetett, „Rejtőzködő kincseink” elnevezésű tanulmányi verseny döntőjét szeptember 23-25. között Debrecenben szervezik. Október 28-án Pécsett indul útjára a protestáns iskolatörténeti vándorkiállítás, mely 2017 decemberéig tizenöt helyszínen mutatja be a protestáns oktatás fél évezredes történetét. Mint kiderült, a Kárpát-medence református iskolái az emlékév január 31-i nyitányát bibliaolvasó nappal teszik emlékezetessé.
Feke György, fotó: Vargosz