„ Jól van, jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután menj be a te uradnak örömébe.” (Máté 25, 21) Kádár Ferenc nyugalmazott református esperes, a Hódmezővásárhely–Susáni és a Szentes–Központi Református Egyházközségek volt lelkipásztora életének 84. esztendejében hazatért Megváltó Urához.
Búcsúztatása február 27-én, szombaton 11 órakor lesz a Szentesi Református Nagytemplomban. Megfáradt testét február 27-én, szombaton 13 órakor helyezik nyugalomra a feltámadás reménye alatt a hódmezővásárhelyi Református Dillinka Temető díszparcellájában.
Kádár Ferenc
(1926. október 5. – 2010. február 20.)
Hódmezővásárhelyen született református földműves család legkisebb, nyolcadik gyermekeként. Már alsóbb iskoláiban fölfigyeltek kiemelkedő képességeire, nyitott, érdeklődő szellemére. Tanítója kérésére szülei – két év polgári után – a Bethlen Gábor Református Gimnáziumba íratták, ahol a Horthy Miklós–ösztöndíj támogatásával kezdhette meg tanulmányait. 1947-ben érettségizett. A Debreceni Teológiai Akadémián tanult hittudományokat. 1952-től gyakorolta lelkészi hivatását. Előbb segédlelkészként, majd helyettes lelkészként, 1959-től pedig parókus lelkipásztorként végezte munkáját, huszonöt évig szülővárosában, Vásárhelyen, Susánban, 1982-től nyugdíjazásáig a Szentes – Központi Egyházközségben. 1990-től 1996-ig a Csongrádi Református Egyházmegye espereseként támogatta az egyházi iskolák újraindítását és a hitélet újjászervezését a Dél-Alföldön. 55 évig tartó szolgálatát nyugdíjas lelkészként fejezte be 2007-ben a Fábiánsebestyéni és Nagymágocsi Egyházközségekben.