Miért vállalták, hogy házigazdái lesznek a rendezvénynek?
A találkozók során a huszonegy év alatt kialakult a rendezés hagyománya. Ha mindent végigvezetünk, kiderül, hogy a Tatai Református Gimnázium a következő a sorban, mivel Magyarországon közel negyven, a szomszédos országokban tizenöt református középiskolánk van, két magyarországi rendezést pedig egy határon túli követ. Fiatal gimnázium vagyunk, aggodalommal és bizalommal vállalkoztunk a feladatra. Még csak tizenegy éve működünk: nincs internátusunk, konyhánk és rutinunk sem hasonló rendezvények megszervezéséhez. A tapasztalatlanságunkat pedig igyekeztünk szeretettel, odaadással pótolni.
Hogy sikerült az idei találkozó?
Összesen háromszázan voltunk. Huszonhat magyarországi, négy erdélyi, három partiumi, három kárpátaljai és két felvidéki református középiskola vett részt a találkozón. Egy-egy iskolát általában az igazgató, egy pedagógus és két diák képviselt. Rajtuk kívül részt vett a találkozón a Református Pedagógiai Intézet és a Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom is. A tanügyirányítást Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár és Király András György, a romániai tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára képviselte. A korábbiakhoz hasonlóan a tatai találkozás is alkalmat teremtett egymás megismerésére, kapcsolataink továbbépítésére, hitünk erősítésére. A nyitó istentiszteleten Steinbach József dunántúli püspök hirdette Isten Igéjét. Lelki épülésünket szolgálta Fodorné Ablonczy Margit és Fodor Attila előadása a szeretetnyelvekről és az ezt követő fakultatív programok: imaséta, szeretetnyelvi teszt. Egymás örömeit és problémáit is megbeszélhettük külön felnőtt és külön diákfórumokon. A következő találkozó Nagykőrösön lesz majd.
Anyanyelvi oktatás a polgári fejlődésért
„Valljuk, hogy az anyanyelvi oktatás és így a magyar identitás erősítése a környező országokban a többségi társadalom polgári fejlődését is szolgálja. Üdvözöljük, hogy Romániában az állam és az egyházak között létrejött egy, a felekezeti oktatást szabályzó megállapodás. Ukrajna is megkezdte az egyházi oktatás jogi helyzetének rendezését. A szlovákiai oktatási törvény létszámkorlátainak módosítása biztató lépés az alapfokú oktatásban, amelyhez hasonló szabályozást tartunk szükségesnek a középiskolák esetében is” – olvasható a találkozó zárónyilatkozatában.
Miért fontos, hogy a Kárpát-medence református középiskolásai, illetve az iskolák vezetői érezzék, hogy országokat, határokat átívelő kapcsolatuk van egymással?
2004 decemberében volt egy népszavazás, amely során megtagadtuk határainkon kívül élő nemzettestvéreinket. Többek között ez is motiválta az akkor már nyugdíjas Kálmán Attilát, gimnáziumunk alapító igazgatóját, hogy elfogadja Márkus Mihálynak, a Dunántúli Református Egyházkerület akkori püspökének felkérését a tatai refi megalapítására. Református köznevelési törvényünk alapelvei között rögzíti az egységes magyar nemzethez hű és áldozatkész polgárok nevelését. Ehhez azonban nem elegendő a diákoknak a történelemkönyvekből megtanulni, hogy határainkon túl is élnek magyarok. E célunk megvalósítását segítik – más lehetőségek mellett – ezek a találkozók.
Hegedűs Márk