A Zsinat tavaszi ülésszakát megelőző hetekben évről évre megrendezett eszmecsere célja, hogy az egyházvezetők közötti párbeszéd fóruma legyen, ahol a gyülekezetek gyakorlati problémáit közvetlen közelről érzékelő egyházmegyei vezetők jelezhetik észrevételeiket, fejthetik ki gondolataikat annak érdekében, hogy így is segítve a Zsinat törvényalkotó munkáját az minél nagyobb összhangban legyen a hétköznapok valóságával, a helyi közösségekben folyó szolgálat igényeivel.
Az esperesek és gondnokok négy csoportban foglalkoztak az egyházunkat érintő legaktuálisabb kérdésekkel. A lelkészek jogállásáról szóló törvényről eszmét cserélők a gyülekezetei lelkészek szolgálati jogviszonyának megszüntetéséről; a bekebelezés, a koncessza és a beiktatás kérdéseiről; az intézeti lelkészek szolgálatának szabályozásáról; a lelkészeket megillető jogokról (köztük a betegségi és szabadságolási jogokról, a szolgálat szüneteltetéséről); valamint a lelkészi minimálbér szabályozásának szükségességéről és módjáról beszélgettek szekciójukban Kocsis Márta zsinati jogtanácsos vezetésével.
Papp Kornél a 2013 őszétől kötelezővé váló iskolai hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatos tudnivalókról, a még tisztázatlan kérdésekről és az egyház, azon belül az egyházmegyék teendőiről tájékoztatta az érdeklődőket. A Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetője az utóbbiak között említette a – nagy lehetőséget, de egyúttal nagy kihívást is jelentő – feladat helyi szintű felmérését és cselekvési terv készítését.
Gyülekezetközpontú lelkészség
Az Egyházi Jövőkép Bizottság munkáját segítő gondolatok megfogalmazását Gaál Sándor nyírségi esperes prezentációja segítette. Az előadó mindenekelőtt leszögezte: az egyház jövőjének a kérdései is csak az evangélium kizárólagossága alatt tárgyalhatók. Fontos tételként hangzott el továbbá, hogy a gyülekezettudatos egyház és az egyháztudatos gyülekezet valóságában kellene élnünk. A szekcióban szó esett a lelkészi szolgálatról: elhangzott, hogy a lelkészközpontú gyülekezet gyakorlatát fel kellene váltania a gyülekezetközpontú lelkész eszményének. Ezzel összefüggésben a résztvevők beszéltek a lelkészképzés, de a gyülekezeti munkatársak képzésének és a református közoktatásnak a kérdéseiről is. Szó volt továbbá az egyháztagok kelet-nyugati irányú elvándorlásának problémaköréről, az egyháztagok országos nyilvántartásának ügyéről és a cigányok között végzett misszió jelentette kihívásokról is.
A liturgia és az énekeskönyv megújításának tudnivalóiról Fekete Károly, a Generális Konvent Liturgiai Bizottságának elnöke adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a Kárpát-medencei szintű testület 2013 nyarára egy liturgiai példatár megjelentetését tervezi, benne a kálvini, a pfalzi, a presbiteriánus-angolszász modell és a magyar hagyomány bemutatásával. A bizottsági elnök hangsúlyozta: a kiadvány nem a jelenlegi liturgiai gyakorlat feltétlen megváltoztatására törekszik, de segítséget kíván nyújtani a lelkipásztori megújuláshoz, mert anélkül istentiszteleti megújulás sincs.
A csoportbeszélgetések után Czibere Károly már plenáris formában beszélt a szociális intézmények egyházi átvételének kérdéseiről. A Zsinati Szeretetszolgálati Iroda vezetője elmondta: a szociális ellátórendszer átalakulás előtt áll, aminek a részletei még nem ismertek, ezért körültekintésre és óvatosságra van szükség ezen a területen. A szakember előterjesztésében az intézményfenntartás nehézségeire is figyelmeztetett, majd ezzel összefüggésben felvetette egy, az intézményfenntartó közösségek munkáját segítő, egyházon belüli, országos szakmai és pénzügyi monitoringrendszer kialakításának a lehetőségét is.
A tanácskozás résztvevői tájékozódtak a Reformátusok Lapja helyzetéről is, ahol a felelő szerkesztő jelenlétében megfogalmazhatták az újsággal kapcsolatos kérdéseiket, javaslataikat is.
K. S.
Fotó: Sereg Krisztián