„Elszomorít a kenyai mészárlás, és az is, hogy a történteknek nincs akkora sajtóvisszhangja, mint a párizsi eseményeknek" – ezt egy muszlim egyetemista mondta azon a budapesti összejövetelen, amelyet a kenyai Garissa egyetemen nemrégiben brutálisan meggyilkolt diákokra emlékezve tartottak a Skót Misszióban egy héttel a tragédia után.
Száznegyvennyolc mécses lángja emlékeztetett az úrasztala előtt a nagycsütörtökön meggyilkolt kenyai egyetemistákra egy héttel a tragédia után – valamennyien a Garissa Egyetem elleni terrortámadásban vesztették életüket. „A mécsesek az áldozatok emlékére égnek. Ma az ő nevükben vagyunk itt, hiszen ők nem csak számadat voltak. Itt a kenyai zászló is, amely emlékeztet minket ennek a nemzetnek a fájdalmára, ám ami történt, az nem csak Kenya vesztesége, hanem a miénk is – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az estét Aaron Stevens, a budapesti Skót Misszó lelkipásztora.
Keresztyének ellen
A főként keresztyén diákok ellen irányuló merénylet Kenya utóbbi csaknem két évtizedének legsúlyosabb terrorcselekménye volt – áll a kenyai elnök nyílt levelében, melyet szintén felolvastak az összejövetelen. „A terroristák több mint nyolcszáz diákot foglyul ejtettek. Istennek hála, több mint hatszáz túszt sikerült kimenekíteni. A biztonsági erők négy terroristával végeztek a tűzharcban, ötöt pedig letartóztattak" – írta Uhuru Kenyatta, aki arra kérte honfitársait, imádkozzanak az áldozatokért és családjaikért, valamint az elkövetőkért. Az elnök biztosította az elhunytak hozzátartozóit a kormány segítségéről, és három napos nemzeti gyászt rendelt el.
A hivatalos álláspont szerint a szomáliai Al-Shabaab muszlim szélsőségesei azért hirdettek harcot Kenya ellen, mert az ország katonái az Afrikai Unió égisze alatt misszióban vesznek részt a terrorszervezet ellen a szomszédos Szomáliában. A Garissa Egyetemen ártatlan diákokat mészároltak le, főként keresztyéneket – kifejezetten azzal a céllal rontottak rájuk, hogy a Krisztusban hívők életét oltsák ki. A Skót Misszióban tartott összejövetelen a csendes emlékezésen túl a békéért esedező taizéi énekek, imádságok, szentírási részletek és a kenyai nemzeti himnusz is elhangzottak. Njeri Wagana, kenyai születésű lelkész, a budapesti református teológia korábbi hallgatója az áldozatok neveit olvasta fel.
Muszlimok is meghaltak
„Az fáj a legjobban, hogy ártatlan emberek meghaltak, ráadásul, csak mert keresztyének voltak, vagy mert mohamedán létükre nem tudtak idézni a Koránból. A szemtanúk szerint más és más módszerrel választották ki a terroristák az egyetem különböző pontjain azokat, akiket meg akartak gyilkolni. Volt, akiktől a nevüket kérdezték meg, másokat Korán-ismeretből teszteltek vagy elkérték az igazolványukat, hogy kiderítsék, muszlim vagy keresztyén nevet kaptak-e szüleiktől" – idézte fel a történteket Njeri Wagana.
A Skót Misszió beosztott lelkésze elmondta, komoly kérdések elé állítják a történtek. „A kenyai emberek nagyon nyitottak, a hazámban annyiféle vallás él egymás mellett békén. Megérdemelték ezt épp azok, akik az ország nyolcvan százalékos vallási többségét alkotva is elfogadják a más vallásúakat?"
Nemcsak amiatt érintik érzékenyen a történtek, mert a szülőhazájáról van szó, hanem azért is, mert az ehhez hasonló terrorcselekmények szerte a világon megrengetik az emberek biztonságérzetét – tette hozzá a lelkész. Ugyanakkor, szerinte keresztyénként senki sem mutogathat ujjal a mohamedánokra, hiszen a keresztyénség történelme sem makulátlan. „Gondoljunk csak a keresztes háborúkra vagy a Ku-Klux Klánra! De még ha ma nem is ölünk embert fegyverrel, késsel vagy karddal, máshogy megtesszük – a hittételeinkre hivatkozva vagy érzelmi felindulásból. A mi feladatunk az, hogy a mohamedánoknak éppúgy bemutassuk Krisztust, mint egymásnak."
A muszlim Adam Haidar keresztény barátait kísérte el a megemlékezésre. Mint mondta, nagyon szomorú a történtek miatt. „Nem tudom felfogni, hogy pusztán azért kellett meghalnia ennyi embernek, mert különböztek." A hazánkban tanuló indonéz családapa hozzátette, az iszlámnak számos tanítása van, amelyek nem az erőszakról, hanem a mindenki iránti emberségességről, a szeretetről és a békéről szólnak, ő maga is ezekben részesült. A muszlim férfit elszomorította, hogy a kenyai mészárlásnak nincs akkora sajtóvisszhangja, mint a párizsi eseményeknek – árulta el. „Valószínűleg azért nem, mert fekete-afrikaiakról van szó" – vélekedett, azonos álláspontra jutva a keresztyén megemlékezőkkel.
Kenya jövőjéből vettek el egy darabot
A Skót Misszió összejövetelén több, hazánkban élő kenyai is megjelent. Jennifer Klangui elmondta, sosem gondolta volna, hogy hazájában megtörténhet a nagycsütörtökihez hasonló tragédia, hiszen évek óta béke honol az országban. „Végtelenül elszomorító ártatlan diákokat látni vérbe fagyva. Az egyik áldozattal egy középiskolába jártam. Ezek előtt a diákok előtt nagyszerű jövő állt. Ki tudja, talán politikus, lelkész vagy felsővezető is lehetett volna belőlük. Azért mentek egyetemre, hogy valóra váltsák az álmaikat, szomorú, hogy ehelyett ott ért véget az életük idejekorán."
A fiatal családanya hozzátette: nem ért egyet azzal az előfeltevéssel, hogy a muszlimok és a terroristák közé egyenlőségjelet lehet tenni. „Terrorista az, aki úgy dönt, hogy az lesz, függetlenül a vallásától. Engem jó érzéssel tölt el, hogy keresztyének és muszlimok sok éve békében élnek Kenyában, és reméljük, hogy továbbra is békében fognak élni, mert ugyanannak a népnek a tagjai vagyunk, csak különböző vallásúak."
Szöveg: Jakus Ágnes, fotó: Füle Tamás
Forrás: Parókia Portál /Dunamelléki Sajtószolgálat