A hamburgi Kirchentag Magyarországi Református Egyház számára lényeges, nagyobb plénum előtt zajló párbeszédében Bölcskei Gusztáv püspök, Dani Eszter, az MRE Zsinati Hivatala missziói irodavezetője és Sztojka Szabina, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, az egyik kiskunhalasi református ifi vezetője vett részt. Külföldi részről Burghard Paetzold, az Amerikai Presbiteriánus Egyház képviseletében és Doris Peschke, az Európai Menekültmisszió főtitkára volt jelen. A moderátor Ulrich Möller, egyháztanácsos volt, aki bevezetőnek a cigány és roma szavak használatáról szólt.
Hazánkban mindkettő használatos, reagált erre Dani Eszter, aki arra is kitért, hogy a magyarországi cigányság három csoportra osztható, ebből két cigány és egy roma. Sztojka Szabina azt mesélte el, hogyan fogadták be őt a reformátusok maguk közé, úgy hogy ő volt az egyetlen cigány a csoportban. Később azt is hangsúlyozta, hogy a kitörési lehetőségük a tanulás, a képzetség lehet.
Bölcskei Gusztáv azt elevenítette fel, hogy mi motiválta a roma egyházi szakkollégiumok létrejöttét. „Egy lehetőséget szeretnénk nekik adni a jobb élethez, a végzettséghez" – mondta és arra is kitért, hogy a cigányság körében jelentkező problémák nem etnikai kérdések, hanem a képzetlenség és a munkanélküliség kérdései.
A cigányság mostani helyzetét az amerikai indiánok és a feketék helyzetével állította párhuzamba Burghard Paetzold. Véleménye szerint a missziói munkában hasonló eredményre, felzárkóztatásra van szükség. Míg Doris Peschke európai uniós perspektívába helyezte a magyarországi roma stratégiát. Azt is hangsúlyozta, hogy amikor gondot okoz a munkanélküliség, sokan szenvednek még a gazdasági válságtól, akkor a Magyarországi Református Egyház tetteivel igyekszik segíteni a cigányokat munkájával és missziójával.
Ezt követően ismét Dani Eszter kapott szót, aki ismertette, hogy a magyarországi református egyház 700 gyülekezete közül 34-ben van roma presbiter, és a gyülekezetek mintegy húsz százalékban a lelkész erős felelősség érez a cigányságért. Azt is elmondta, hogy rendkívül fontosnak tartja, hogy a gyülekezetekben együtt éljenek a cigányok és nem cigányok. Ennek egyik eszközeként a Csillagponton felállítandó romasátrat jelölte meg, ahol arról fognak mesélni a romák, miként élik meg hitüket. Dani Eszter a moderátor kérdésre a távlati célokról is beszélt. A stratégiában megjelölt „víziók" – ahogy az Ulrich Möller által a kérdésfelvetésben említett kifejezést átvette – az MRE prioritásai között vannak.
A beszélgetés egy körkérdéssel ért véget: mit kívánna a jövő évre a cigánymissziónak?
Bölcskei Gusztáv az egymás iránt érzett többoldalú közös felelősséget említette meg, míg Peschke az emberek közti átjárhatóságot, egyenrangúságot, minden megkülönböztetés nélkül. Dani Eszter kívánsága, hogy minden gyülekezetekben üljön testvérekként cigány és magyar. Sztojka Szabina pedig zárszavában abbéli kívánságnak adott hangot, hogy szeretné, ha a cigány és a magyar egy asztalhoz ülne és a templom egy híd lehetne közöttük.
A Kirchentag csütörtöki napja a Magyarországi Református Egyház delegációja számára egy fogadással ért véget, melyet a hamburgi magyar gyülekezet és Németországi Protestáns Egyház (EKD) szervezett. Az alkalmat megköszönő beszédében Bölcskei Gusztáv felelevenítette, hogy immáron másodszor jár Hamburgban Kirchentagon, és mindkettő valamilyen szempontból átpolitizált. 1981-ben az SS22 rakéták telepítéséről volt szó, most pedig az egyik hazánkkal kapcsolatos fő téma, hogy tisztázzuk azokat a híreket, melyek Magyarország jelenlegi helyzetéről a német köztudatba kerültek.
Kováts Annamária, kép: Amy Lester