Ha drogot, drogdílert és drogbetegeket emlegetünk, a legtöbbünknek a nyolcvanas-kilencvenes évek intravénás heroinfogyasztói vagy a diszkók partidrogosai jutnak eszünkbe. Mellbevágó, amikor egy toxikológus azt mondja erre a korszakra: boldog békeidők.
Az elmúlt négy évben teljesen átrendeződött a magyarországi droghasználat. Pár kattintás egy honlapon, és egy futár házhoz hozza az aznap esti kellékeket: növényi tápszert, némi fürdősót vagy illatosítót. Zacher Gábor toxikológus főorvos tartott beszámolót a református egyház szenvedélybetegekkel foglalkozó munkatársainak a dizájnerdrogokról, hatásukról, a fogyasztókkal kapcsolatos klinikai tapasztalatokról február 4-én a Válaszút Drogkonzultációs Irodában.
Kannabinoid: a kannabisz hatóanyaga
C-lista: Ez a jegyzék tartalmazza azokat az új pszichoaktív, azaz tudatmódosító hatású anyagokat, amelyeknek a terjesztését, előállítását, exportját és importját ideiglenesen törvényen kívül helyezik. A C-lista a Magyar Közlönyben 2012. április másodikán kihirdetett 66/2012. (IV.2.) kormányrendeletben található, és tartalommal tölti ki az „új pszichoaktív anyag" fogalmat, ami januártól a Büntető Törvénykönyvben szerepel.
Stimulánsok: a figyelmet, éberséget, tettrekészséget ideiglenesen növelő szerek
Ópiátok: morfium, heroin hatóanyaga
Egyre többször kerül elő a médiában a dizájnerdrog fogalma. Az elnevezés arra utal, hogy bizonyos vegyületeket, vegyületcsoportokat úgy módosítanak, hogy hatásában az illegális szerekével megközelítőleg azonos, de a törvényileg tiltott szerek listáján még nem szereplő anyagot hozzanak létre. „Ahogyan egy nő mást mutat tréningruhában, farmer-póló kombinációban vagy nagyestélyiben, maga a személy mégis minden ruhában ugyanaz – ez a helyzet a dizájnerdorogkkal is" – mondta Zacher Gábor. Ezek az anyagok rendeltetésszerű használatban, fürdősóként vagy illatosítóként veszélytelenek, a szervezetbe kerülve viszont komoly tudatmódosító hatás érhető el velük.
Az egyik, szintetikus kannabinoidot kutató tudós úgy fogalmazott: nem gondolta volna, hogy van olyan őrült, aki ezt a szert visszaélésszerűen használná. Pedig van. A hatással nehéz számolni: előfordult olyan eset, hogy egy szintetikus kannabinoiddal kezelt cigarettát elfogyasztó tini először a mozivászonba, majd az üvegfalon át a három emelettel lejjebb lévő utcára ugrott. Vagy olyan, hogy a stimuláns drog hatása alatt százötven kilométert gyalogolt megállás nélkül egy fiatal a negyvennyolc négyzetméteres lakásában – és nem amerikai elrettentő filmek szereplőiről, hanem a budapesti Péterfy Sándor utcai toxikológia klienseiről beszélünk. Tizen-huszonéves fiatalokról.
Pakk Kínából
Évente közel kétezren kerülnek Zacher Gábor osztályára túladagolással. Hetvenöt-nyolcvan százalékuk dizájnerdrogos, a régi ópiátfüggők alig egy százalékát teszik ki a betegeknek. Már csak azért is, mert az ő korosztályuk kezd kihalni – nincsenek öreg drogosok. Az új drogok 2009-ben robbantak be a világba, leképezve a felgyorsult életet: minél gyorsabban minél több információra, örömre, ételre, szexre vágynak a fiatalok, minél gyorsabb és intenzívebb lerészegedésre. Terjed közöttük a rohamivás, és egy-egy hétvégi buliban is keresik a régebbi típusú szereknél jóval olcsóbb és agresszívebb hatású, új anyagokat. Ezek tetemes részét Kínában és Indiában állítják elő, és iszonyatosan magas haszonkulccsal árusítják szerte a világban.
Zacher Gábor szerint egészen tavalyig, az úgynevezett C-lista bevezetéséig Budapest volt Kelet-Közép-Európa drogelosztó központja, most pedig Pozsonyból érkeznek a porokat, tablettákat szállító futárok. A fogyasztók mindebből csak annyit éreznek, hogy pár nappal megnyúlt a kiszállítási idő.
Mesés drogok?
Már a gyermekmesékben is tematizálódik a drog. Elég csak a Grimm-testvérek Békakirályára gondolni, aki királyfivá válik, miután a királylány megcsókolja. A coloradói varangy mirigyváladékát az indiánok hallucinogén tudatmódosító szerként fogyasztják, lenyalogatva azt az állatról. „Aztán a királylány, amikor két nappal később látja a Facebookon, mit művelt a békával, maga is megdöbben" – fogalmazott Zacher Gábor. A toxikológus hangsúlyozta: a drogokkal, beleértve az alkoholt is, csak addig tudunk kontrolláltan bánni, amíg nem fogyasztottuk el őket. Amint viszont a szervezetbe kerülnek, nem tudjuk befolyásolni a működésüket, megváltoztatnak bennünket.
„Az egyetlen út a nemet mondás tudománya" – hangsúlyozta a toxikológus. Ezt pedig tanítani kell, kicsi kortól fogva, kihasználva minden kapcsolódási pontot – például beszélni a gombák tudatmódosító hatásáról, ha gyermekünknek már amúgy is gyilkos galóca az óvodai jele.
Az ajtó mögött
A drogok úgy működnek az agy receptoraival, mint a kulcsok a zárral. Sokan kíváncsiak arra, mi is van ezek mögött a gondosan bezárt ajtók mögött, de nem minden kinyitott ajtót lehet visszazárni – a dizájnerdrogok akut és terápiás kezelése is nehéz, lassú folyamat. Ma Magyarországon tizennyolc-húszezren illegálisszer-függők, ötven-hatvanezren gyógyszerfüggők, nyolcszázezren, kevésbé óvatos becslések szerint egymillióan alkoholfüggők. Óriási baj ez – de a legsúlyosabb probléma, hogy a fiatalok egyáltalán eljutnak a szerfogyasztásig.
A toxikológus elmondta: komoly értékválság van a fiatalok között. Amíg ez meg nem oldódik, addig a droghelyzet sem fog javulni. Ebben eltagadhatatlan felelőssége van mindenkinek, különösen az egyházaknak – a drog ugyanis nem válogat azok között, akik bekopognak az ajtaján.
Bagdán Zsuzsanna