Július 13. és 15. között Leányfalun rendezte meg felkészítő szemináriumát az Önkéntes Diakóniai Év Programiroda (ÖDE). Az önkéntes fiatalok külföldre utazását megelőző tréning szervezői már visszatérő vendégei a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Háznak.
Az Önkéntes Diakóniai Év Programiroda lehetőséget biztosít a tizenhét és harminc év közötti fiatalok számára, hogy önkéntes szolgálatot teljesítsenek külföldön. A program a Magyarországi Református Szeretetszolgálat Alapítvány keretében működik. Az Európai Önkéntes Szolgálat (European Voluntary Service – EVS) és az Európai Bizottság Erasmus+ programjának köszönhetően minimum tizenkét hetet, maximum egy évet tölthetnek a jelentkezők külföldön, valamelyik európai országban. Idén indul egy új program, melyben Uruguay is részt vesz a partnerek, s így a célországok között.
Mi az EVS, és mit ad nekünk? A program keretében az Európai Bizottság biztosítja az önkéntesek egyszeri ki- és hazautazási költségeit, valamint szállásukat, közlekedési lehetőséget (bérletet, esetleg kerékpárt), zsebpénzt, (ami országonként eltérő lehet) és nyelvkurzust is számukra. A több hónapos önkéntes szolgálaton keresztül a fiatalok betekintést nyerhetnek más országok kultúrájába, megismerhetik nyelveiket, szokásaikat, építhetik interkulturális kapcsolataikat. Ezen kívül önállósulnak, megismerik magukat, és a teljesítőképességük határait, valamint saját elhatározásukból szolgálhatnak Istennek.
A háromnapos felkészítő szemináriumon összesen nyolcvanan vettek részt. Az első napon korábbi önkéntesek vezettek kiscsoportos foglalkozásokat félelmek és elvárások témakörben. A most kiutazó fiatalok tehették fel kérdéseiket, ők pedig tapasztalataik átadásával próbálták eloszlatni a félelmeket. Sokan tartanak a nyelvtudás hiányától, illetve a honvágytól, de mint kiderült a baráti kapcsolataik kialakulása után ezek a félelmek gyorsan elmúlnak. Az este folyamán az ex-önkéntesek egy bibliai igeszakasszal bátorították a most kiutazókat: „Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval" (Róm 12,21).
Másnap országonként tartottak élménybeszámolókat, megosztották specifikus tapasztalataikat és próbálták mindenre felkészíteni az idei jelentkezőket, hogy semmi se érje őket váratlanul. Ebéd után a leendő önkénteseknek a lehetséges problémákkal kellett szembenézniük egy szerepjáték formájában. „Mindenki nagyon lelkes volt, és próbálta kihozni magából a maximumot, igyekezett a lehető legjobban teljesíteni" – mesélte az egyik koordinátor.
Este az ex-önkéntesek tettek bizonyságot. Lili – aki Londonban volt két éve –önkéntes éve alatt megtanulta, hogy minden úgy történik, ahogy Isten akarja, és akkor, amikor Ő akarja. Viola – akinek a nagymamája azalatt hunyt el, amíg ő önkénteskedett – azt tanulta meg, hogy nem szabad semmit sem feladni, mert a meghátrálás nem jó megoldás. A szerda reggeli áhítat is abban igyekezett megerősíteni a jelentkezőket, hogy egy csodálatos dologra vállalkoznak, ezért ne ijedjenek meg a kezdeti nehézségektől, mert mindig lesz valaki, aki felülről vigyáz rájuk, és egyengeti útjaikat.
Gál Noémi Fruzsina