A parókia program, a lelkészek jövedelme és a kiskörzetenkénti konzultáció is napirenden volt a Tiszáninneni Református Egyházkerület közgyűlésén, június 16-án. A főgondnoki megnyitót és a püspöki jelentést követően az egyházkerületi bizottságok beszámolóit ismertették.
A közgyűlés most is Pásztor Dániel tiszáninneni püspökhelyettes igeolvasásával és imádságával kezdődött az egyházkerületi székház nagytermében. Ezt követően Ábrám Tibor tartott megnyitót, melyben először visszatekintett a reformáció 500. jubileumi évére. „Vissza kell idéznünk és imádkoznunk a reformáció lendületét. Azt az erőt, amellyel a Szentlélek a reformáción keresztül hatást gyakorolt a világra, meghatározta Európa létét és keresztyén identitását" – hangsúlyozta.
A tiszáninneni főgondnok beszédében emlékeztetett, hogy második alkalommal volt az egyházkerület házigazdája a Kárpát-medencei református egyházak tanácskozó testületének, a Generális Konvent ülésének májusban. A reformátusság missziós szerepéről szólva azt mondta: „megannyi elerőtlenedő és elfogyó gyülekezetnek van szüksége megerősödésre, de az európai keresztyén református identitás megőrzésében is van felelősségünk". Ábrám Tibor szerint mindezek a „cselekvő hit" által valósíthatók meg.
Csomós József püspöki jelentését szintén a reformáció jubileumi évére való visszatekintéssel kezdte. Tájékoztatása szerint összesen ezernyolcszáz rendezvényt tartottak az évfordulón. Az egyházkerület közegyházat érintő szerepvállalásával kapcsolatosan beszámolt arról, hogy a sárospataki Egyházjogi Kutatóintézet közreműködésével egy tartalmában a régi, mégis teljesen új nyugdíjtörvényt alkottak, melyet a Zsinat májusban elfogadott.
Kojsza Péter, forrás: tirek.hu