Csak az hal meg, akit elfelednek

2014. április 29., kedd

„A holokauszt valójában lázadás Isten ellen, hiszen Isten adta a lelkiismeretet az embernek" – hangzott el hívő zsidó és keresztény előadók konferenciáján, melyet a Károli Egyetem és a Barankovics Izraelita Műhely szervezett április 29-én a zsinati székházban.

„Amikor hívő keresztények és hívő zsidók találkoznak, akkor ugyanazokat a válaszokat adják a kor nagy kérdéseire" – mondta Harrach Péter KDNP frakcióvezető a Közösen-Együtt Emlékezés a Holokauszt 70. évfordulójára rendezett konferencia köszöntőjében. „Van közöttünk különbség, de feszültség nincsen" – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ha a hívők összefognak, akkor a 20. század tragédiája többet nem történhet meg. A Károli Egyetem és a Barankovics Izraelita Műhely által szervezett konferencia április 29-én zajlott a zsinati székházban, mottója: „Csak az hal meg, akit elfelednek".

„A zsidó-keresztény párbeszéd nem a 20. század találmánya, már az 1200-as években rendeztek úgymond hitvitákat" – vezette be a hallgatókat Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke a vallási párbeszéd történetébe. „Az áldozatokra kell emlékeznünk, minden más csak másodlagos. Azokra gondolunk, akiket elhurcoltak, megaláztak. Őértük szóljon imánk" – kérte Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) elnöke, kifejezve, hogy rossz szónak tartja a tolerancia kifejezést, mert abban a lenézés, a közömbösség rejlik.

„A holokauszt valójában lázadás Isten ellen, hiszen Isten adta a lelkiismeretet az embernek" – mondta megnyitó beszédében Weisz Péter, a Barankovics Izraelita Műhely elnöke, hozzátéve, hogy ne értsük félre a Biblia üzenetét: a szeretetet. „A holokauszt maga az értelmetlenség, és most azért emlékezünk, hogy soha többé ne fordulhasson elő Európa és Magyarország legnagyobb szégyene" – mondta Antalóczy Péter, a KRE ÁJK dékánja megnyitó beszédében. „Akkor tudjuk lezárni ezt a korszakot, ha elvégeztük a gyászmunkát és felelősségre vontuk a tetteseket" – jelentette ki.

Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke Baltazár Dezső, az 1911-ben megválasztott tiszántúli püspök életútját mutatta be. Baltazár volt az egyetlen a főrendi egyházi méltóságok között, aki nemet mondott a zsidó megkülönböztetésre. Bölcskei Gusztáv beszédében rövid kitérőt tett Timur Vermes német író Nézd ki van itt című kortárs regénye felé, mely eljátszik a gondolattal, mi történne, ha Adolf Hitler ma is köztünk élne – és valószínűleg sikere lenne.

Lőw Immánuel, az 1944-ben elhunyt szegedi főrabbi, parlamenti képviselő egy mondatát idézte fel Markovics Zsolt szegedi főrabbi. Amikor Lőw Immánuel – a Zsinat lelkészi elnöke által említett Baltazár Dezsővel együtt – nem szavazta meg a numerus clausust, így szólt: „A gyűlölet nem lakik jól soha". E mondata jelezte a későbbiek során elkövetkezendőket. Óriási felelősséget jelent, hogy mi maradtunk életben és nem mi pusztultunk el – jelentette ki Markovics Zsolt, megosztva álmát, hogy „nem egymást respektálva, hanem szerelemben élünk egymás mellett".

„A holokausztot nem lehet felfogni" – mondta Szeverényi János, a Magyarországi Evangélikus Egyház misszióvezető lelkésze. Meddig kell emlékezni egy tragédiára? Legalább addig, amíg van diagnózis. De még nincs diagnózis – hangzott el. Szeverényi János felidézett egy vidéki gyülekezetet, melynek lelkésze panaszolta, hogy nincs áldás és gyarapodás a gyülekezeten, hiszen „hogyan is lehetne, ha egy zsidóktól elvett vagyonban, az elvett épületben élünk?" – mesélte. Még mindig nagy a hallgatás – hangsúlyozta Szeverényi János.

Mészáros Kálmán, a Magyar Baptista Egyház lelkésze megosztotta a hallgatósággal, hogy nemrégen gyermekei a Duna-parton Pauer Gyula emlékművének cipőit próbálgatták, és először életében érezte azt, hogy mennyire nehéz volt megmagyarázni a gyerekeknek a történteket. „Nemcsak az emberi ítélőszék előtt kell szembenéznünk a tényekkel, hanem az isteni előtt" – mondta Mészáros Kálmán.

„Nekem fáj, ami körülöttünk történik. Minden szebb lenne, ha szembe tudnánk nézni a múltunkkal és jövőnkkel is" – mondta Jókai Anna Kossuth-díjas írónő, felidézve 1944-ből származó emlékeit, melyet 12 éves leányként élt át. „Az Isten azt fogja kérdezni tőlünk, keresztényektől: mit tettél a többi emberért?" – tette fel a kérdést az írónő.

Az eseményen közreműködött Pitti Katalin énekesnő, Hegedűs Valér zongoraművész, Mohai Gábor előadóművész és a Keresztes család református zenekar. A konferencián konferált Nagy Imre, az MTV műsorvezetője.

reformatus.hu
Fotó: Vargosz 

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió