Az ok: a több mint négy évszázados múltra visszatekintő és sok száz jeles személyiség nyughelyét jelentő temetőben évek óta rongálják a régi, főleg magyar sírokat, amivel szemben a hatóságok tehetetlennek bizonyultak. A békés demonstráció kezdeményezői a történelmi magyar egyházak képviselői és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) voltak.
Pap Géza erdélyi református püspök, Kovács Sándor katolikus főesperes és Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök az iktári Bethlen-kriptánál (fotó: MTI/Biró István)
Mint arról az erdélyi Transindex hírportál beszámol, a menet az egyházi elöljárók vezetésével először az iktári Bethlen kripta kertjéhez tartott, ahol nemrég ismeretlen elkövetők fáradt olajjal öntöttek le két 19. századi tumbát, valamint Nagy Gyula református püspök a közelmúltban felújított sírhelyét.
Az áhítaton Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kovács Sándor, kolozs-dobokai római katolikus főesperes és Adorjáni Dezső, az Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke szólaltak fel. A beszédek után Bogdán Zsolt, a kolozsvári Állami Magyar Színház színésze olvasta fel a Házsongárd védelmében született - alább idézett - közös nyilatkozatot.
A nyilatkozat magyar, román és angol nyelvű változata a tervek szerint hamarosan petíció formájában az internetre is felkerül, ahol bárki csatlakozhat majd, és az aláírások begyűjtése után minden hazai illetékes szervhez, illetve Brüsszelbe is eljuttatják, hogy ott is felhívják a figyelmet arra, ami Kolozsváron történik.
A több évszázados temető több mint háromszáz műemléket tartalmaz, olyan jelentős erdélyi személyiségek nyughelyeit, mint Bánffy Miklós, Brassai Sámuel vagy Apáczai Csere János. A temető Kolozsvár egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, amelyet havonta átlagosan ezren keresnek fel.
A Házsongárdi temetőt nem lehet tovább gyalázni - Nyilatkozat
A 426 éves múltra visszatekintő kolozsvári Házsongárdi temető pusztul, és sürgős védelemre szorul.
Erdélynek nincs olyan tájegysége, ahonnan ne származna a Házsongárdi temetőben nyugvó jeles személyiség. Főúri családok tagjai, egyházfők, írók, költők, tudósok, politikusok, művészek, tanárok, mesteremberek, földészek síremlékei együttesen alkotják az erdélyi nemzeti panteont. A Házsongárdi temető azért is egyedülálló, mert kriptái, sírboltjai, sírkövei között nagyon sok a párját ritkító építészettörténeti emlék.
Hosszú évek óta e hagyaték szándékos pusztításának vagyunk szemtanúi. Majdnem naponta semmisítenek meg, vagy rongálnak régi síremlékeket, tolvajok garázdálkodnak, és akadnak olyan vállalkozók, munkások, akik a muzeális értékű köveket nyersanyagként betonba aprítják. Az ismétlődő rongálásoknak elsősorban a régi magyar sírkövek és sírkertek esnek áldozatul, mint legutóbb pünkösdkor is, amikor ismeretlenek az iktári Bethlen család sírkertjében meggyaláztak két, 19. század eleji tumbát, valamint Nagy Gyula, néhai református püspök sírkövét.
Bár a sírok védelmét és helyreállítását az 1999-ben létrehozott Házsongárd Alapítvány intézményes keretek között is felvállalja, a hagyaték óvása meghaladja e civil szervezet erejét, főleg olyan körülmények között, hogy a hatóságok tétlen szemlélői a civilizált Európában szokatlan, barbár rombolásnak.
A fenti tényállásból, valamint az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának 1972. november 16-án elfogadott és Romániára is érvényes egyezménye ama előírásából kiindulva, miszerint „az Egyezményben részes Államok elismerik, hogy az ilyen örökség az egész világ örökségét jelenti, melynek megóvása az egész nemzetközi közösség együttműködésének feladata”, mi, e nyilatkozat aláírói felkérjük a hatóságokat, a hazai és nemzetközi közvéleményt, és elvárjuk tőlük: hassanak oda, hogy egyszer és mindenkorra szűnjön meg a temető műemlékjellegének veszélyeztetése.
Meggyőződésünk, hogy az Európai Unióhoz csatlakozott Romániában a Házsongárdi temetőt nem lehet tovább gyalázni, és az egyetemes, ezen belül erdélyi kultúra eme hagyatékát nem lehet eltűntetni a föld színéről.
Meggyőződésünk, hogy a többnemzetiségű és többkultúrájú Erdélyben, így Kolozsváron is, nemzeti és felekezeti hovatartozástól függetlenül, csak egymás hagyatékának kölcsönös tiszteletben tartása, megóvása és az elhunytak iránti kegyelet a járható út.
Kolozsvár, 2011. július 2.
Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke
Kovács Sándor, kolozs-dobokai római katolikus főesperes
Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke
Adorjáni Dezső, az Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közép-erdélyi régióelnöke
Máté András Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kolozs megyei elnöke
Tonk Márton, a Kolozsvári Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti Karának dékánja
Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója
Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke
Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke
Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke
Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke
Vekov Károly, az Erdélyi Kárpát-Egyesület Kolozsvár 1891 elnöke
Csigi Levente, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei szervezetének elnöke
Csép Sándor, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei elnöke
Bibza Gábor lelkész, Kolozsvár-Törökvágási Református Egyházközség
Takó István egyetemi lelkész, Kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészség
Rácz Norbert lelkész, Belvárosi Unitárius Egyházközség
Fehér Attila lelkész, Evangélikus-lutheránus püspöki tanácsos
Batizán Attila lelkész, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület
Tőkés Lehel, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet társelnöke
Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke
Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke
Talpas Botond, a Kolozs Megyei Magyar Diákszövetség elnöke
Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke
Molnár Attila, az Erdélyi Kézmíves Céh titkára
Deme Ilona, az Életfa Családsegítő Egyesület elnöke
Bagaméri Noémi, a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács elnöke
Ballai Zoltán Ferenc, a kolozsvári felsővárosi református gyülekezet lelkésze
Ifj. Deák Ferenc, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum elnöke
Boldizsár Beáta lelkészjelölt, Collegium Lutheranicum
Kónya Hamar Sándor, a Pro Identitas alapítvány elnöke