„Jó volt megtapasztalni, hogy az Európai Unió vezetői is számítanak az egyházak megnyilvánulásaira” – összegezte múlt heti brüsszeli útja tapasztalatait Huszár Pál főgondnok.
„Jó volt megtapasztalni, hogy az Európai Unió vezetői is számítanak az egyházak megnyilvánulásaira” – összegezte múlt heti brüsszeli útja tapasztalatait Huszár Pál főgondnok.
„Jó volt megtapasztalni, hogy az Európai Unió vezetői is számítanak az egyházak megnyilvánulásaira, figyelnek ránk és partnereinkkel abban maradtunk, hogy folytatódik a kapcsolat és a rendszeres konzultáció” – összegezte múlt heti brüsszeli útja tapasztalatait Huszár Pál főgondnok. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke a magyar uniós soros elnökség kapcsán járt egy ökumenikus küldöttség tagjaként az EU politikai központjában.
A találkozóra az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) Egyház és Társadalom Bizottsága, illetve annak igazgatója, Rüdiger Noll hívta meg a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) delegációját. Ebben a dunántúli főgondnok mellett részt vett Szebik Imre, nyugalmazott evangélikus püspök, a MEÖT elnöke, Bóna Zoltán, a tanács főtitkára, Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, Bukovszky Ákos, baptista külügyi igazgató, Csernák István, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense és az ortodox egyház képviseletében Kalota József, érseki vikárius. A látogatás egyik célja az volt, hogy az egyházak képviselői az Európai Unió intézményeiben elmondják a maguk tapasztalatát, eddig végzett munkáját és további terveit az integráció folyamatában. Másrészt megbeszélésekre került sor az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) a tisztségviselőivel a programok értékelését illetően, valamint további konkrét tervek kialakítása érdekében.
„Kicsit bepillanthattunk az EU bürokráciájának működésébe. Ismert volt előttünk az Európai Parlament több, meglehetősen vallásellenes megnyilvánulása, gondolhatunk itt többek között Daniel Cohn-Bendit kirohanásaira is. Jellemző tapasztalat volt hallani azt is, hogy bár mi, protestánsok is sajátos véleménnyel vagyunk a pápáról, furcsa, de a liberális képviselők hevesen tiltakoztak XVI. Benedek tervezett látogatása ellen. Mondhatni, az Európai Parlamentben sokszor szinte keresztyénellenes a hangulat. De most örömmel tapasztalhattuk meg személyesen azt, hogy van kápolnája is a Parlament épületének. Ugyanis itt, az ökumenikus Feltámadás Kápolnában fejeződött be a látogatásunk.”
Huszár Pál a Zsinat májusi ülésén
A zsinati világi elnök kitért arra is, hogy időnként arra is szükség volt, hogy a vendéglátókat udvariasan, de mégis helyreigazítsák: ugyanis több esetben pontatlan és kifejezetten félrevezető tájékoztatásokat is kaptak a jelenlegi magyarországi politikai fejleményekkel kapcsolatban. Az egyik találkozón például elhangzott, hogy minden előzetes társadalmi egyeztetés nélkül fogadták el az új magyar alkotmányt, mondta el Huszár Pál, aki szerint egyértelmű, hogy Magyarországgal kapcsolatban jelenleg is folyik a dezinformáció, a nyilvánvaló hazugságok terjesztése az uniós partnerek irányában. Példának említette azt is, hogy megtekintették azt nagy vihart kavart, állítólag nagy „Nagy-magyarországot ábrázoló térképet egy szőnyegen a parlament épületében, amely valójában egy 1848-as európai térkép, az akkori országokkal és államhatárokkal.
„Mégis azt tapasztaltuk, hogy hiábavalóak voltak a magyar kormány, illetve Orbán Viktor elleni támadások, a magyar soros elnökség vége felé alakul a pozitív kép rólunk. Többször is elhangzott, hogy ellentétben a kritikákkal, a magyar uniós elnökség eredményeinek köszönhetően megnőtt a magyar kormányfő a magyarság tekintélye Brüsszelben. A soros elnökségünk idejére esett a horvát uniós csatlakozási tárgyalások lezárása, valamint az uniós roma keretstratégia elfogadása is. A világméretű keresztyénüldözésre elsőként hívta fel Orbán Viktor a figyelmet az Európai Parlamentben, amit nem is vett mindenki jónéven. A magyar elnökség célkitűzése az erős Európa, ember arccal jelszava volt, ami pedig erős Magyarországot feltételez. Egyértelműen pozitív az elnökségünk mérlege, ami elsősorban erkölcsi haszonnal jár, de nem kizárható, hogy politikai és gazdasági hozadéka is lesz.”
A megbeszélések sorában az ökumenikus küldöttség tagjai ebéden vettek részt Gyürk Andrással, az Európai Néppárt magyar képviselőcsoportjának vezetőjével, találkoztak Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével, valamint Andor László, az Európai Bizottság tagja, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztos egyik helyettesével, Hegyi Gyulával. A delegáció ellátogatott a brüsszeli magyar állandó képviseletre, ahol Zákonyi Botonddal, az emberi jogokért, kisebbségpolitikáért és kulturális ügyekért is felelős munkatárssal találkoztak.
A találkozók során számtalan téma került terítékre, szó volt a diakóniáról, az egyházak cigányságért végzett munkájáról és a cigányság integrációjának lehetőségéről.
„Támaszkodni kívánnak tapasztalatainkra, segítségünkre ezen a téren is. Elmondtuk, hogy az egyházak számára az oktatás, a nevelés, a tudatformálás és meggyőzés jelenti a fő eszközöket a cigányság társadalmi bevonására. Fontos megemlíteni, hogy a Magyarországi Református Egyház, a Keresztyén Roma Szakkollégiumi Hálózat részeként szakkollégiumot alapított, amely Debrecenben fog működni. A cél az, hogy a cigányság termelje ki a saját értelmiségét, mert valószínűbb, hogy a saját soraikból érkezettekre odafigyelnek a cigányok. Ezeknek az értelmiségieknek lenne a feladatuk az, hogy az élet minden területén legyenek olyanok, akik a beilleszkedést segítik elő. A gondolkodásunkból is egyértelmű, tudjuk mindannyian, hogy hosszú távú feladatról, programról van szó.”
Csepregi Botond