A kormány tehetetlenségét és rosszindulatát tükrözi a február 19-én hozott kormányrendelet, amely diszkriminálja az egyházi oktatási intézményeket – mondta Bölcskei Gusztáv. A rendelet nem jelöli meg a forrást, honnan kell kifizetni az egyházi iskoláknak járó pénzt és nincs benne határidő sem. Ha ez a két dolog hiányzik, az egész nem ér semmit – tette hozzá a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke.
Az egész nem ér semmit
„Ha valaki elolvassa a kormányrendeletet, látja, hogy a minimális követelményeknek sem felel meg, hiszen azt mondja ki, hogy egy bizonyos összeg megilleti az egyházi iskolákat a kiegészítő normatíva kompenzációjaként, majd hozzáteszi, hogy a rendelet hatályát veszti június 30- án.” Bölcskei Gusztáv szerint két alapvető dolog hiányzik rendeletből: nem jelöli meg a forrást, azaz nem mondja meg, hogy honnan kell a pénzt kifizetni és nincs kifizetési határidő. „Ha ez a két dolog hiányzik, akkor az egész nem ér semmit, mert lehet ezt lobogtatni, lehet azt mondani, hogy íme, mi megalkottuk – bár a feburár 15-i határidőre nem készült el –, mert így tovább tart a bizonytalanság."
Idegen test az egyházi közoktatás
A püspök szerint a kormányrendelet két dolgot tükröz: a kormány tehetetlenségét és rosszindulatát. „Ennek a kettőnek az ötvözetéből sikerült létrehozni ezt a kormányrendeletet, ami változatlanul azt mutatja, hogy még mindig úgy tekint a jelenlegi kormányzat az egyházi oktatásra, mint ha az nem lenne szerves része a magyar közoktatásnak, hanem valami befurakodott idegen test lenne, amivel másként kell bánni. Tehát a diszkriminatív jellege ezért olyan szembeötlő. Azt is feltételezzük, hogy ez egy „kedves” ajándék a következő kormánynak, hogy akkor tessék megoldani ezt a feladatot, amit – alkotmányellenesen – nem rendeztek a zárszámadási törvényben. Ez volt az első alkalom, hogy onnan ezt kiszervezték, és azt mondták, hogy majd lesz egy kormányrendelet, amely végül megszületett, de a lényeges elemek hiányoznak belőle.”
Most már nagy a baj
Az Állami Számvevőszék 2008-as vizsgálata megállapította, hogy 2005-ben és 2006-ban az összes egyházi iskola kiegészítőnormatíva-kifizetését tekintve 2,7 milliárd forint tartozást halmozott fel az állam. Ezt az összeget azóta sem kapták meg az egyházak.
„A 2005/2006-os vizsgálat azért különleges, mert ezt az Állami Számvevőszék állapította meg. Amióta létezik kiegészítő normatíva, mindig volt lebegtetés, vagy bizonytalanság a történetben.” A püspök szerint egyszerű a lényeg: Az alapnormatívából egyetlen iskolát sem lehet működtetni, akár önkormányzati, akár egyházi fenntartású. Az önkormányzatoknak azonban lehetőségük van más forrásból, például adókból pénzhez jutni és ezt az összeget kiegészíteni. Az egyház ezt nem tudja megtenni, mivel ehhez hasonló saját forrásai nincsenek. A kiegészítő normatíva ezt próbálja egyensúlyba hozni, kiegyenlíteni. A zárszámadási törvény elkészítésekor visszamenőleg nézik meg, hogy mennyit költöttek az önkormányzatok a normatíván felül az intézmény fenntartására, és ezt mindig utólag kompenzálják. Az egyház természetesen nem mond le arról, hogy hozzájusson a neki járó 2,7 milliárd forinthoz. „De most már ennél nagyobb a baj, mert most azt a fogcsikorgatva meghozott, kormányrendeletben szereplő összeget sem tudjuk, hogy mikor kapják meg intézményeink” – tette hozzá Bölcskei Gusztáv. A pénzre azért is nagy szükség van, mert az idei költségvetésben már eleve drasztikusan csökkentették az alapnormatívákat. A püspök úgy véli, hogy az egyház és a kormányzat között semmiféle együttműködésről nem lehet beszélni. A februári kormányrendelet megalkotásánál, illetve a számítás módjának a véglegesítésénél meg sem kérdezték az egyházakat, és nem közöltek semmilyen adatot. „Azt pedig jól tudjuk, hogy milyen tragikomikus fordulatok voltak ebben a történetben szeptembertől kezdődően, hiszen a dolog onnan indult, hogy a minisztériumnak az volt az álláspontja, hogy mi fizessünk vissza 388 milliót, aztán egy hét múlva azt mondták, hogy mégis a kormány fizet 1 milliárd 380 milliót, aztán azt, hogy nem fizet senki senkinek, és ezek ugyanazok az úgynevezett szakértők voltak.”
Az egyház számításai szerint a kormány által most közölt összeg még mindig egymilliárd forinttal kevesebb, mint ami jogosan járna.
Hallgassa meg a Bölcskei Gusztávval készült interjút!
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Egyet jobbra, egyet balra - tárgyaltak, de nem jutottak előrébb az egyházak [2009-09-22]
Hiller István szerint a kormány folyamatosan egyeztet az egyházakkal [2009-09-22]