„A lelkészi hivatás abban különbözik más hivatásoktól, hogy a lelkésznek hivatásos hívőként az élete a hivatása, és többiek elé éli és tanítja is, hogy mit jelent Krisztust követni a világban” – olvasható a könyv hátlapján megjelent ajánlóban. A feladat ma is változatlan, a lelkészkép azonban egyre inkább változik – az evangélikus egyházban például a teológiára jelentkezők szélsőséges létszámcsökkenése hívta fel a figyelmet arra, hogy újra kell gondolni a lelkészképet, a lelkészi életpályát.
Siba Balázs:
Pasztorálteológia.
A református lelkészi hivatás vizsgálata
interjúk tükrében.
L'Harmattan, 2018.
A református egyházban még nem beszélhetünk égető lelkészhiányról, mégis jó szem előtt tartani evangélikus testvéreink példáját, ugyanis már a mi közösségünkben is felfedezhető a lelkészi pályáról gondolkodás átalakulása. Ahogyan az a könyv március 7-i budapesti bemutatóján elhangzott: a lelkipásztorok képzettségéről, felkészültségéről egyre jobban átkerül a hangsúly a lelkész személyiségére, illetve arra, hogyan éli meg ő saját magát lelkészi hivatásában.
Változik a világ, és változunk benne mi magunk is. A most teológiára jelentkező fiatalok között például egyre kevesebben vannak, akik valamely nagyobb gyülekezet pezsgő életű ifjúsági közösségében értették meg elhívásukat. Mostanában sokkal inkább azok választják a lelkészi pályát, akik valamely református oktatási intézményben nevelkedve ismertek meg olyan lelkészt vagy vallástanárt, aki miatt vonzóvá vált számukra ez a hivatás. A klasszikus közösségekből jövő fiataloknak gyakran kissé túlidealizált a lelkész- és gyülekezetképük a református iskolákból a teológiára érkező társaikhoz képest, akik az alternatív lelkészképek, lelkipásztori munkakörök mellett az egyházzal kapcsolatos első nagy csalódásaikkal is szembesültek középiskolai éveik alatt, így realistábban szemlélik az egyház életének történéseit. Ez a realistább szemlélet új kérdéseket szegez a lelkészképzésben dolgozóknak, illetve a leendő lelkipásztoroknak és a gyülekezeti tagoknak is.
A könyvben harminchárom életútinterjú elemzésével találkozik az érdeklődő. Ezek a bizalom légkörében született, mélyen emberi megnyilatkozások segítenek jobban megérteni a palást alatt élő embert, legyen akár nő vagy férfi, pályaelhagyó vagy többgenerációs lelkészcsalád leszármazottja. Siba Balázs monográfiája párbeszédes mű, amely maga is párbeszédre hív. A dialógus ez esetben nemcsak az interjúkat jelenti, hanem azt is, hogy a leírtak találkoznak a teológiai szakirodalom felvetéseivel, illetve a társadalomtudományos módszertannal, így kínálva mértékadó, egyben olvasmányos szakirodalmat az érdeklődőknek, illetve inspirációt a lelkészséggel kapcsolatos, eljövendő beszélgetésekhez.
Bagdán Zsuzsanna, fotó: Kalocsai Richárd
A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2019. március 17-i számában.