A Múzeumok Éjszakáján a kecskeméti Ráday Múzeum volt az egyik legnépszerűbb a rengeteg vidéki múzeum közül a NEFMI (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) értékelése szerint. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Fogarasi Zsuzsát, a múzeum igazgatóját.
– Mi volt az idei múzeumi éjszaka témája?
– Ez évi programunk címe Barokk vigasságok Ráday-módra volt. 2011 a barokk éve Magyarországon – az uniós elnökség kapcsán is a gödöllői kastély került előtérbe –, ráadásul gyűjteményünk döntő része is a korhoz kapcsolódik. Így egyértelmű volt a témaválasztás. A Rádayak is, akiknek a nevét viseljük, a 18. században voltak a legaktívabbak. Célunk az volt, hogy megismertessük a kevésbé ismert Ráday családot, a 18. század könyvészeti, iparművészeti, építészeti életét és történetét.
– Milyen programokban vehettek részt az odaérkezők?
– A felnőtteket elsősorban a kultúratörténeti előadások vonzották: a péceli Ráday-kastélyban zajló hajdani életről, a Rádayak irodalmi munkásságáról, a kor ékszer- és ötvösművészetéről, arról, hogy milyen zenei élet jellemezte a 18. századot. Nagyon népszerű volt a viselettörténeti előadás, a bemutató és az ehhez kapcsolódó ruhapróba, ugyanis a hölgyek és urak a barokk kori öltözékben készíthettek magukról képeket. Emellett látogatóink megismerkedhettek a 18. századi kártya- és táblajátékokkal is, és megkóstolhatták a Rádayak étkeit. A Csörömpölők Együttes műsora zárta az estét. Nem feledkeztünk meg a gyerekekről sem. Barokk játékház várta a kisebbeket, külön műsort állítottak össze számukra a Csörömpölők. A tavalyi évhez hasonlóan idén is voltak állatokkal foglalkozó programok, például állatsimogató valamint a védelmükről szóló előadás.
– A Múzeumok Éjszakája az egyik legnevesebb kulturális rendezvénnyé nőtte ki magát. Mióta vesznek részt benne, milyen programok voltak eddig?
– 2007-ben kapcsolódtunk be a programba, tematikának a retrót választották, ezzel kezdtük pályafutásunkat a rendezvényen. 2009 jelentős év volt számunkra, mivel ez Kálvin éve volt, és ehhez híven róla szólt az akkori kiállításunk és szoboravatónk. A tavalyi program az állatokhoz kapcsolódott, zenében, képekben, egyházi szimbolikában próbáltuk ezt a témát körüljárni.
– Mekkora látogatottságra számítottak, és melyik korosztály volt leginkább jelen az eseményen?
– A kezdeti sikerek után mindig tovább tudtunk lépni mind létszámban, mind minőségben. Így ebben az évben arra kellett számítanunk, hogy több ezer ember fog megjelenni pár óra alatt. Programunk összeállítása nemcsak a felnőtteknek kedvezett, kifejezetten olyannak kellett lennie, ami ideneveli a fiatalokat. Különös hangsúlyt helyezünk mindig arra, hogy a programok egy része az ifjúságot is megcélozza, az egészen picitől a fiatal felnőttig.
– Mit jelent a Ráday Múzeumnak és az egyházkerületnek, hogy ilyen sikert értek el a Múzeumok Éjszakáján?
– A Ráday Múzeum kicsi múzeum, kevés főállású alkalmazottal. Hogy ezt a rendezvényt megvalósítsuk, hetven-nyolcvan emberre volt szükség. Rengeteg segítséget kaptunk, és ennek lett eredménye a siker. Gratulációkat kaptunk több helyről is, ami számunkra nagy örömöt és elégedettséget jelent, és persze a múzeum népszerűsége is nőhet tőle. Ezért is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segédkeztek, hogy létrehozhassuk ezt a nagyszerű éjszakát.
– Esetleg tudhatunk már valamit a jövő évi Múzeumok Éjszakájáról? Mit láthatunk majd a Ráday Múzeumban?
– A szervezés előkészületei márciusban szoktak kezdődni, akkor van az első egyeztetés. Van már ötletem, de azt még nem árulhatom el. Legyen majd meglepetés!
Kis Gergely
A cikk megjelent a reformátusok lapja augusztus 21-i számában.