Az úrvacsora éve

2020. január 07., kedd

Vízkereszt napjával megkezdődött az úrvacsora éve a Magyarországi Evangélikus Egyházban (MEE). A tematikus időszak célja, az egyházak lelki megújulása, illetve az ökumenikus közösségvállalás megerősítése. Fabiny Tamás, az MME elnök-püspöke kiemelte: az úrvacsora éve jó alkalom arra, hogy párbeszéd kezdődjön a különböző felekezetek között a szentségek kiszolgáltatásról és a közös tanúságtételről.

„Az úrvacsora olyan szentség, amelyhez üdvösség ígérete fűződik" – mondta a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az úrvacsora évének megnyitóján. Fabiny Tamás hangsúlyozta: az egyház és a hívek közössége ott létezhet, ahol az evangéliumot tisztán hirdetik és a szentségeket helyesen szolgáltatják ki. Hozzátette: az úrvacsorai tanítás nem csak az evangéliumban gyökerezik, hanem a lutheri iratokban és az Ágostai hitvallásban is kiemelt hangsúlyt kapott.

A tematikus év célja nem csak az evangélikus egyház hitbeli megerősödése, hanem jó alkalom az ökumenikus közeledésre is. Idén a Magyar Katolikus Egyház lesz a vendéglátója a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, amely megerősítheti a felekezetek közötti együttműködést és a közös gondolkodást az úrvacsoráról. Fabiny Tamás emlékeztetett: évekkel ezelőtt az egyházak közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kinyilvánították egyetértésüket a megigazulás tanáról. „Az úrvacsora szentségének kérdése azonban egyelőre még elválasztja a felekezeteket, ami különösen fájdalmas lehet például a vegyes házasságokban" – tette hozzá az evangélikus püspök. Fabiny Tamás szerint a kezdeményezés a közéletre is kihathat, mivel hitbeli megerősödéssel a társadalmi felelősségvállalás is hitelesebbé válik. Az Istennel közösségben élő ember ugyanis nagyobb érzékenységgel fordul a rászorulók felé.

A Magyarországi Evangélikus Egyház az úrvacsora szerepét nem csak a hitéletben tartja fontosnak. Az evangélikus zsinat lelkészi elnöke szerint az egyház belső megerősödését a gyülekezetek szintjén, a falvakban, városokban kell kezdeni. Hafenscher Károly hangsúlyozta: a cél, hogy az egyházmegyékben minél többször találkozzanak a közösségek a hallható ige mellett a látható jegyekkel is. Ezért az úrvacsora évében számos programot szerveznek. Tudományos konferenciákkal, kulturális és zenei programokkal, képző- és alkotóművészi pályázatokkal igyekeznek kézzelfoghatóbbá tenni az úrvacsora szentségét. Emellett készült egy kiadvány is, amelyben mai magyar evangélikusok osztják meg gondolataikat a témában. Ezeket vasárnaponként és egyházi ünnepnapokon az evangélikus istentiszteletek elején vagy az igehirdetést követő hirdetések között tervezik majd felolvasni.

Az úrvacsora évének himnusza is született. Lackfi János versét Gryllus Dániel zenésítette meg:

„ Egy darab ostya nem csak az ostya

Nem fogy el úgy sem, százfele osztva.

Egy kupa jó bor nem csak a jó bor,

Hogyha kiittuk, megtelik újból.

 

Csöppnyi kehelybe bújt a Teremtő,

Minket a bűntől megmenekítő.

Kétezer éve aznapi frissen,

Morzsakenyérben ember az Isten.

 

Bár tenyerével méri a tengert,

Ujja hegyével gyúrta az embert,

Itt van a borban, itt a kenyérben,

Emberi ésszel meg sose értem.

 

Mennyei felség, földi közelség,

Isszuk a vérét, esszük a testét.

Égből a földre, földről az égbe,

Étel a teste, élet a vére.

 

Étel a teste, vére a forrás,

Földi keresztje mennyei forgács.

Teste a testünk, vére a vérünk,

Vére a váltság, általa élünk."

Bencze Zsófia, fotó: Evangélikus Élet

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió