Az Üzenet január 15-i számából
2010. január 14., csütörtök
A teológiák manapság inkább hivatalnokokat képeznek, mint pásztorokat. A mai lelkipásztorok többsége, ha egyáltalán nem az autójával, magán-gazdaságával a felesége, vagy fia nevén működő használtruha-kereskedéssel törődik, akkor mit is tesz? Többnyire számítógép előtt ül, internetezik, helyi és távolsági beszélgetéseket folytat a maroktelefonján. Alig lehet olyat találni köztük, aki íróasztalhoz írás végett ülne – írja többek között Bustya Dezső a lelkipásztorok és a laikusok képzéséről szóló írásában az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának legfrissebb számában.
A vezércikkben Bányai László a víz életünkben betöltött szerepéről, a Szentlélek munkájáról és Jézus beszédéről ír. Az elmélkedés címe: Életünk kútfeje Jézus.
Nem Debrecenben a főtéren kezdődik az egységes Magyar Református Egyház. Ott kezdődik, amikor egy dunántúli magyar református lelkészképző intézetből elindul valaki, és elmegy Dél-Erdélybe, a szórvány reformátusságba azért, mert szolgálni akar – vallja Hegedüs Anna pápai teológus a Gyakorlati teológia Dél-Erdélyben című interjúban.
A lapban beszámoló olvasható a kolozsvári Házsongárd Alapítvány tíz évéről, egy Bürkösön tartott emléktábla-avatásról valamint arról is, hogy három erdélyi református lelkipásztor jelenleg éppen Kamerunban tartózkodik tapasztalatcserén.
Kozma Zsolt professzor a Metszetek című sorozatában ezúttal az önismeretről ír: A lecsendesített lélek, a belátás azt jelenti, hogy szolgálnom kell kapott kegyelmi ajándékaimmal, de bele kell nyugodnom, hogy Isten nem minden karizmában részesített; csendesen el kell fogadnom az egy talentumot, s azt kell szaporítanom.
Lőrincz István Manassét mutatja be a Mannás kosár rovatban. A 8. oldalon a Diakóniai Pályázati Tanácsadó Hálózat európai uniós szociális projektek fejlesztésére biztat.
Reformatus.hu a közösségi oldalakon