Az egyházak az örmény népirtás „rég esedékes" elismerésére szólítottak fel állami vezetőket a tragédia 100. évfordulója alkalmából.
Az Ausztriai Egyházak Ökumenikus Tanácsénak (ÖRKÖ) vezetősége levélben fordult vezető politikusokhoz sürgetve, hogy az Osztrák Köztársaság, „számos más állam példáját követve" ismerje el az örmény nép ellen elkövetett népirtást. A címzettek között volt Heinz Fischer államfő, Doris Bures, a parlament elnöke, Werner Faymann kancellár és helyettese, Reinhold Mitterlehner mellett a külügyminiszter Sebastian Kurz is. Az oszmán birodalomban az örmények és „más keresztyén csoportok" ellen elkövetett népirtás 100. évfordulója alkalmából közzétett felhívást az ÖRKÖ elnöke, Lothar Pöll metodista szupertintendens, illetve a szervezet két alelnöke, Manfred Scheuer innsbrucki katolikus megyéspüspök és Michael Bünker evangélikus püspök írták alá.
A 20. században elkövetett első népirtás tényének elismerése osztrák oldalról már „régen esedékes", hangsúlyozták az egyházvezetők, akik arra is emlékeztettek, hogy éppen az osztrák Franz Werfel volt az, aki „A Musza Dag negyven napja" című regényével maradandó emléket állított a tragédiának. Az ÖRKÖ vezetősége egyben az EVT Vancouver-i nagygyűlésének 1983-as nyilatkozatából is idézett levelében: „A világ nyilvánosságának hallgatása és a történelmileg bizonyított tények eltagadására tett tudatos erőfeszítések fájdalom és az kétségbeesés állandó forrása az örmény nép, az örmény egyházak és sok más ember számára."
Ezt a kijelentést az EVT puszani nagygyűlése is, a közelgő tragikus évfordulóra készülve, megismételte 2013-ban, amikor Bölcskei Gusztáv örmény egyházvezetőkkel is találkozott és biztosította őket, akik immár személyesen is megköszönthették a magyar egyházak korábbi kiállását az örmény közösség mellett. A találkozókon a felek együttműködést kezdeményeztek az örmény népirtás 100. évfordulójának magyarországi megemlékezése kapcsán is.
A népirtás hivatalos elismerése, amit sok állam és intézmény megtett már Európában és világszerte, a jóvátétel és megbékélés jele lenne, fogalmaz a nyilatkozat, „annál is inkább, hogy a mai Törökországban, a civiltársadalom készségének egyértelmű jelei mutatkoznak az 1915. április 24-ét követő események égbekiáltó igazságtalanságának elismerésére és megbánására".
1915-1916 során az Oszmán Birodalomban megközelítőleg 1,5 millió örmény nemzetiségű embert mészároltak le, telepítettek ki vagy deportáltak. A népirtás hatását jól mutatja az a tény, hogy a kényszerű kivándorlás következtében az 11 milliós örmény népesség nagy része, mintegy 8 millió fő ma is Örményországon kívül, a világ különböző részein él szétszóratásban.
Az ausztriai egyházak április 24-én a Christoph Schönborn érsek részvételével ökumenikus istentiszteleten emlékeznek meg a Stephans Dom-ban az örmény népirtás áldozatairól, a szíriai keresztyénekről és a pontuszi görögökről is, adja tudtul az államfőknek írt levél, amelynek záró soraiban az egyházfők annak a legbelsőbb vágyuknak adnak hangot, hogy „hasonló eseményre soha, sehol nem kerül sor többé".
Korábbi hírek a témában:
Az EVT az örmény-magyar konfliktusról,
Protestáns levél az örmény egyház vezetőjéhez,
Köszönet Örményországból
Külügyi Iroda
Forrás: www.protestantnews.eu