Az ökumenét képviselem

2012. január 24., kedd

„Az ökumenikus imahéten láthatják az emberek, hogy az egyházi vezetők egymás mellett állnak, együtt imádkoznak. Egyházvezetői szinten is megjelenik tehát a Krisztus-hívők egysége, és eljut hozzájuk az a nagyon fontos üzenet, hogy Krisztus ügye békességet és szeretetet tud teremteni” – hangsúlyozza Fischl Vilmos evangélikus lelkipásztor. A MEÖT január 1-jén hivatalba lépett főtitkárával az ökumenéről, az új egyházi törvény elfogadása utáni lehetőségekről és az egyházak nyújtotta biztonságról is beszélgettünk.

Miben látja az ökumené jelentőségét?

Gyülekezeti szinten, a településeken az ökumené teljesen elfogadott dolog. Azt tapasztaljuk, hogy egyre több az eltérő vallásúak házassága, vagyis ma a családok összetételéből indul el egy vallási szerkezetváltás. Az ökumené tehát azért fontos, mert ma már egyre inkább ez a tendencia, és ezt nekünk látnunk kell. Lehet, hogy egyházvezetői szempontból ez sokszor furcsa, hiszen az egyházak célja, hogy egy adott felekezeten belüli házasságok köttessenek, de a gyakorlat nem ezt mutatja. Azt gondolom, fel kell nőnünk ahhoz, hogy észrevegyük: a gyülekezetekben már sokkal több ökumenével kapcsolatos kérdés egyértelműbb, mint egyházvezetői szinteken.

Az egyházak azonban saját identitásukat hangsúlyozzák.

Azzal én is egyetértek, hogy az egyházi vezetőknek az a dolguk, hogy saját egyházukat erősítsék. Amikor azonban a MEÖT főtitkáraként nyilatkozom, akkor az ökumenét képviselem. Nekünk, keresztyéneknek nincs más esélyünk, mint hogy egyházaink összefogjanak. Az ökumenikus imahétnek is mindig ez a központi gondolata: a Krisztus-hívők egységéért szervezzük. A Krisztusban hívők egysége és a keresztyén közösség pontosan azt jelenti, hogy Jézus Krisztusban egyek vagyunk. Erről az egységről beszélünk most az imahéten vasárnaptól vasárnapig. De azt gondolom, hogy nem csak egy hétig kell szólnunk erről. A Krisztus-hívők egysége nemcsak az ökumenikus imahét keretein belül fontos, hanem az év többi hetében is komolyan nyitnunk kell egymás felé.

Egy közelmúltban megjelent interjúban említette, hogy főtitkárként ön is szeretne a gyülekezetek felé nyitni.

A gyülekezetekhez kapcsolódás számomra prioritás. A MEÖT és a gyülekezetek összetartoznak, mert az egyház a gyülekezetek szintjéről indul. A tagegyházak gyülekezetei alkotják a MEÖT-öt is. Ezért nekünk nagyon komolyan kell venni a gyülekezeti szintről építkezést. Az emberekhez kell eljutnunk a programjainkkal. Nagyon fontos, hogy az emberek láthatják például az ökumenikus imahéten, hogy az egyházi vezetők egymás mellett állnak, együtt imádkoznak. Egyházvezetői szinten is megjelenik tehát a Krisztus-hívők egysége, és eljut hozzájuk az a nagyon fontos üzenet, hogy Krisztus ügye békességet és szeretetet tud teremteni.

A MEÖT és az állam között az utóbbi időben élénk volt a kapcsolat. Mi lesz azokkal az egyházakkal, amelyek nem kerültek be az új törvény által elismert tizennégy közé?

Az új egyházi törvény tervezése ötvenkét egyházról indult. Aztán ez a keretszám csökkent, majd végül a törvény tizennégy egyházat határozott meg. Az előző MEÖT-elnökség az egyházak bejegyzésével kapcsolatban levelet írt a kormánynak, majd két nappal később az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvényt. Február végéig még egészen biztosan bővülni fog az egyházak köre. Vannak olyan MEÖT-tagegyházak, amelyek nincsenek a törvény által elfogadott tizennégy egyház között. Abban bízom, hogy minden tagegyházunk felkerül a bővített egyházi listára. Az új szabályozás szerint százéves nemzetközi vagy húszéves magyarországi múlt a feltétele az egyházzá nyilvánításnak. A tagegyházaink közül hiányoznak most az egyházak közül a metodisták, a pünkösdisták és az anglikánok.

Az Evangélikus.hu-nak adott, már említett interjúban szól a MEÖT esetleges bővítéséről is, és konkrétan megemlíti a kopt egyházat.

A kopt ortodox egyház tagjai Egyiptomból ide menekült keresztyének. Nagyon fontosnak tartom, hogy beszéljünk róluk. A tavalyi egyiptomi autóbuszbaleset utáni vasárnap az ottani kopt templomokban a magyarokért imádkoztak. Ez is mutatja, milyen testvéri közösség van a keresztyének között. A koptok magyarországi templomát tavaly augusztusban szentelték fel Pestszentlőrincen, itteni papjuk nagyon komoly egyházi múlttal rendelkezik. Látok rá esélyt, hogy a kopt egyház a MEÖT tagegyháza legyen.

Január 1-jén kezdte meg a főtitkári munkát. Mik lesznek a legfontosabb teendői az egyetemes imahét után?

Január 31-ig még a csővári gyülekezet lelkipásztora is vagyok, majd a következő hat esztendőben csak a MEÖT-tel foglalkozom. Mindig vannak olyan események, amelyeknek a főtitkár a felelőse. Áprilisban lesz például az ortodox hétvége, majd októberben a reformáció hónapja. A MEÖT bizottságai évente többször üléseznek, ezeket a bizottsági üléseket kell majd szervezni és tartalommal megtölteni. Folyamatosan figyelni kell az embereket foglalkoztató aktuális kérdésekre is, nem maradhatunk le az egész társadalmat érintő eseményekről. Bemutatkozó látogatásokat kell tennünk az egyházi és az állami vezetőknél. Fontos, hogy a MEÖT-öt bevigyük az állami vezetőink tudatába, hogy egyfajta szűrőként tekintsenek ránk a döntéseiknél. Majd a határon túli magyar egyházakkal és a genfi központú Egyházak Világtanácsa vezetőivel is szeretnénk fölvenni a kapcsolatot.

Önnek az egyik szakterülete a biztonságpolitika. Ez Magyarországon az egyházakkal kapcsolatban mennyire aktuális kérdés ma? Mert én ma Magyarországon biztonságban érzem magam reformátusként.

Jogos a kérdés, hogy van-e egyház-biztonságpolitika, és kell-e ezzel akár elméleti síkon foglalkozni. A biztonság minden ember életében fontos. Az emberek általában többféle módon próbálják megteremteni a biztonságukat: például egzisztenciát teremtenek maguknak, vagy biztosításokat kötnek házra, autóra, életre. Amikor egyházbiztonsággal foglalkozunk, akkor a keresztyén ember inkább azt a kérdést teszi fel magának, hogy „az én életem mennyire van az Istennél?” Hiszen az Isten fenntartja és kormányozza ezt a világot, és egymásra bíz bennünket. Tehát nekünk keresztyén emberként egymásra is kell figyelnünk. Arra kell törekednünk, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat az egyházukban. Érezzék azt, hogy az egyház ott van a mindennapjaikban, tudják azt, hová és kihez mehetnek keresztelésre, konfirmációra, esküvőre, temetésre, valamint szabadon gyakorolhassák hitüket.

Írás: T. Németh László, Kép: Kalocsai Richárd

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió