Programunk főcímének azért választottuk a Református Szolgálatfejlesztést, mert nagyon fontosnak tartjuk különválasztani, hogy mit tekintünk szolgálatnak és mit szolgáltatásnak – hangsúlyozza Beszterczey András. – Lehet, hogy erőltetettnek tűnik a szolgáltatásfejlesztés és a szolgálatfejlesztés kifejezések megkülönböztetése, de mi fontosnak tartjuk ezt. Azért döntöttünk a szolgálatfejlesztés mellett, mert a társadalomban és a gyülekezetekben végzett egyházi munkát nem jó szájízzel neveznénk szolgáltatásnak. Mert a szolgáltatásról az jut eszünkbe, hogy szerződést kell kötni, fizetni kell érte, és különféle elvárásokkal találkozunk vele kapcsolatban. A szolgálat viszont az egyház lételeme, és hozzá kapcsolódik az önkéntesség, az önzetlenség, valamint a szeretetből fakadó segítségnyújtás. Az egyházat valóban a szolgálat jellemzi. Persze volt idő, amikor a kifejezés a szolgáló egyház teológiája miatt pejoratív jelentést kapott, de most mi természetesen nem ebben az értelemben használjuk.
Miért van szükség szolgálatfejlesztésre?
Azért, mert reformátusok vagyunk. Hitvalló és hithű reformátusként tudjuk, hogy az egyháznak folyamatosan változnia kell. Mindig érezzük, hogy mikor kell újat kezdeni, és képesnek kell lennünk változni. Azért van szükség szolgálatfejlesztésre, mert nem gondolhatjuk azt, hogy – bár jó szakmai tartalommal rendelkező szolgálataink vannak – minden rendben van. Nem helyes, ha azt mondjuk, hogy „amit mi elrontunk, azt majd az Úristen helyrehozza”. A szakmaiságban folyamatosan fejlődnünk kell. Ahogy a bibliai tétel is mondja: a hitünk mellett szükség van az ismeretekre is. A szolgálatfejlesztés fő célja, hogy ismeretekkel gazdagítsa a munkatársainkat, akik a mintegy harminchétezer ellátott körül tevékenykednek és szolgálnak a református egyházban. Fontos megtapasztalniuk, hogy vannak új ismeretek és nézőpontok, amelyekből ők is épülhetnek, gazdagodhatnak.
A szolgálatfejlesztésük több részből áll.
Akár egy asztalhoz is hasonlíthatom, amelyre rá tudjuk tenni az eredményeinket. A négy láb négy programot jelent. Az egyiket akkreditált továbbképzésként határozhatjuk meg. Ez azt jelenti, hogy szakmai tartalmakkal gazdagon teletűzdelt továbbképzéseket indítunk a munkatársaink számára – ezek ingyenesek és államilag elfogadottak. Közel négyszáz munkatársunk vesz részt ebben a képzésben. A program másik része a vezetői műhelymunka. Ennek célja és lényege, hogy az intézményvezetőinknek olyan gyakorlatiasan átadott elméleti képzést adjunk, amit felhasználhatnak a napi munkájuk során. Alaptétel, hogy az ember nem születik vezetőnek, ezért szükséges, hogy ismeretek átadásával segítsünk. Olyan vezetői gyakorlatokat, helyzetgyakorlatokat, elméleteket sajátíthatnak el intézményvezetőink, középvezetőink, osztályvezetők és főnővérek, amelyeket máshonnan nem biztos, hogy hallanak. A vezetők többsége már végzett a vezetőképzésen, és nagy többségük pozitív visszajelzéseket adott. A harmadik láb az informatikai szoftverfejlesztés, hiszen a munkánkat adminisztrálni is kell. A mai kor eszközei és az ahhoz kapcsolódó szoftverek nagy segítséget nyújthatnak a nyilvántartások, valamint az adminisztráció vezetéséhez. Olyan alapszoftvert szeretnénk adni a munkatársak kezébe, amit tovább tudunk fejleszteni saját igényeink, elképzeléseink szerint. Fontos, hogy ezeken képesek legyünk személyre szabottan adminisztrálni a napi szakmai tevékenységünket. A szolgálatfejlesztési program negyedik részében olyan munkacsoportok jöttek létre, amelyek egy-egy ellátotti csoporthoz készítenek szakmai anyagokat. Olyan tudományos és egyházi szempontok szerint készített írásokat adnak át, amelyekben megjelenik az intézmény, az ellátott és a hozzátartozók viszonyrendszere.
Ha jól értem, ezzel a programmal a Magyarországi Református Egyház a Szeretetszolgálati Irodán keresztül minden – legyen az gyülekezeti, egyházmegyei, egyházkerületi vagy közegyházi – református diakóniai intézményt támogatni szeretne.
Igen, és hangsúlyozom, hogy ezzel a pályázattal a Magyarországi Református Egyház Zsinata és hivatalai nem irányítóként, nem ellenőrként, hanem segítőként mennek a gyülekezetekbe és az intézményekbe. Ez a szolgálatfejlesztési program nagyon jó eszköz arra, hogy a támogató szándékot az egyház részéről kinyilvánítsuk. A visszajelzések alapján ez „át is megy”, és a résztvevők megérzik, hogy ez a program valóban jó.
Az egyháztagok hogyan találkozhatnak a program eredményeivel?
Akkor találkozhatnak vele, ha szervezett diakóniai szolgálat működik a közelükben. Ez a pályázati program komoly szakmai határok között mozog. A gyülekezeti diakónia fejlesztése ezért legfeljebb közvetett módon jelenhet meg benne, főként az ellátotti csoporttól független munkacsoport anyagaiban. Viszont azok a gyülekezetek, amelyek intézményfenntartók, a mindennapi életben is megtapasztalhatják az eredményeket.
Hogyan jelenik meg a református szemlélet a szakmai programban?
Egyházi keretekben dolgozunk, gondolkodunk, és az egyházi keretekben dolgozóknak szeretnénk olyan lehetőséget nyújtani, amely az egyházi mellett diakóniai és szakmai identitást tud nekik adni. Ha ez utóbbiakat megfogalmazzák, akkor azt is meg tudják határozni, hogy mitől lett református az ő szolgálatuk. Mi, akik szeretetszolgálatot végzünk, mindannyian küzdünk azzal a kérdéssel, hogy mitől lesz református a diakóniánk. Úgy gondolom, hogy amilyen szeretetszolgálatot az egyház folytat, az az alap, és azt kellene végeznie mindenkinek. Mert szerintem ez az igazi szeretetszolgálat. Ettől kezdve pedig csak azon tudok elgondolkodni, miért akarnánk mi mást nyújtani. Amikor egy ember gondozásáról beszélünk, akkor a teljes személyiségét vesszük alapul, amelyben benne van a teste, a lelke, a spiritualitása, a tudása, minden tapasztalata. Elengedhetetlen, hogy az élet kezdetétől az élet végéig legyen szavunk hozzá. Az, amikor ugyan elkísérik a születéstől a halálig, de a halál pillanatában nem tudnak neki mit mondani, nem tekinthető teljes odafigyelésnek. Az egyházi szolgálat azonban holisztikus szemléletű, a teljes emberre figyelő ellátást tud nyújtani mindenkinek.
Mit jelent a program „Hit, tudás, fejlődés” mottója?
A hit a közös alapot jelenti. A tudás, amint korábban már mondtam is, a hithez kapcsolódó ismeret, tapasztalat, intelligencia. A fejlődés pedig e kettőből származtatható. Az a dolgunk, hogy a hit és tudás kettőséből megtapasztalt új ismeretek, új érzések a fejlődés felé irányítsanak minket.
T. Németh László
A pályázat lépései
A több mint 198 millió forintból megvalósuló Református Szolgálatfejlesztés projekthez a Magyarországi Református Egyház − a TÁMOP-5.4.12-14/1-2015-0003 azonosítószámú pályázattal − az Új Széchenyi Terv keretében nyert támogatást. A program a református szociális intézmények szakmai munkáját gyakorlatorientáltan segíti. A fejlesztéseket a következő területeken hajtják végre: vezetői kompetenciák bővítése, szoftverfejlesztés, oktatás-képzés, diakóniai gondolkodás és mindennapi gondoskodás. 140 vezető beosztású munkatárs négyszer kétnapos intenzív foglalkozáson bővítheti vezetői kompetenciáit, emellett a projektidőszakban személyre szabott támogatást kapnak. Az intézményhálózat szakmai tevékenységét fogja támogatni az a szoftverfejlesztés, amely előkészíti a szolgáltatások és a kapcsolódó dokumentáció egységes informatikai rendszerben történő megjelenítését. Az oktatás-képzés során az intézmények munkatársai számára akkreditált tanfolyamokat szerveznek, amelyekben nagy hangsúlyt fektetnek a minőségi működés és a református szellemiség harmóniájára. A diakóniai gondolkodás a református egyházban több száz évre tekint vissza, és képes a hatékonyság mellett az emberközpontúság garanciáit is képviselni.
Forrás: MRE Szeretetszolgálati Iroda
Megjelent a Reformátusok Lapja október 4-i lapszámában.
Fotó: Thaler Tamás