A Koreai Köztársaság Presbiteriánus Egyháza közleményben emelt szót az emberi életeket fenyegető lépések ellen a két Korea között kialakult feszült helyzetben.
A Koreai Köztársaság Presbiteriánus Egyháza közleményben emelt szót az emberi életeket fenyegető lépések ellen a két Korea között kialakult feszült helyzetben.
A Koreai Köztársaság Presbiteriánus Egyháza közleményben emelt szót az emberi életeket fenyegető lépések ellen a két Korea között kialakult feszült helyzetben. Testvéregyházaikhoz eljuttatták a Koreai Egyházak Nemzeti Tanácsának nyilatkozatát is, amely imádságra és szolidaritásra szólított fel.
Az Észak- és Dél-Korea közötti feszült helyzet tovább fokozódott, miután november 23-án Észak-Korea rakétákkal tűz alá vette a dél-koreai Jonpjong szigetét.
Két észak-koreai tengerész életét vesztette, tizenheten megsebesültek az akció során, amikor az észak-koreai tüzérség több tucatnyi ágyúlövést adott le a Koreai-félszigettől nyugatra, a Sárga-tengeren, a két Korea vitatott tengeri határának közelében húzódó szigetre.
Korábban is voltak már fegyveres incidensek a két ország között, de évtizedek óta ez az első eset, hogy Phenjan olyan területet támad, ahol civilek is laknak. Több tucatnyi lövedék hullott a sziget településére és a közelben lévő haditengerészeti laktanyára. A körülbelül egy órán át tartó támadásban számos lakóház kigyulladt és lángra kapott egy domboldal növényzete is.
Kemény megtorlást helyezett kilátásba Dél-Korea arra az esetre, ha Észak-Korea folytatja provokációit - közölte a szöuli elnöki hivatal.
A Koreai Köztársaság Presbiteriánus Egyháza (PROK) a kialakult hadiállapot miatt szükségesnek érezte, hogy felemelje hangját a békét és emberi életeket fenyegető lépések ellen, mellyel politikai ellentéteket kívánnak megoldani a térségben. November 24-én az egyház egy nyilatkozatot fogalmazott meg, melyben a két koreai vezetőséget javaslataival szólította meg, mindenekelőtt célul tűzve ki a megbékélést.
A nyilatkozatban felhívják a figyelmet, hogy az áldozatok haragját, indulatait semmiképpen nem szabad bosszúállásra fordítani. A keménykezű politizálás helyett a segélyezést és a kölcsönös párbeszédet kívánatos újra helyreállítani a két állam között. A PROK az egyik legfontosabb lépésnek az 1953-ban aláírt fegyverszüneti egyezmény hatálytalanítását és a békeszerződés elfogadását tartja. Ennek támogatására az egyház aláírásgyűjtő kampányba kezdett, melyhez várják a partneregyházak és ökumenikus egyházi szervezeteket csatlakozását.
A PROK egyben a Koreai Egyházak Nemzeti Tanácsának (NCC) nyilatkozatát is eljuttatta testvéregyházaihoz szerte a világban, amely imádságra, szolidaritásra és a kormányokkal való egyeztetésre hívja fel az ökumenikus partnereket.
A Koreai Köztársaság Presbiteriánus Egyházának nyilatkozata
Kedves barátaink ökumenikus szervezetekben és partner egyházainkban,
Üdvözletünket küldjük Jézus, a béke fejedelmének nevében.
Először is, a Koreai Köztársaság Presbiteriánus Egyháza (Presbiteryan Chruch in the Republic of Korea - PROK) hálásan köszöni a törődést, az imákat és a szolidaritást, melyet a napokban, a Jonpjong szigeten történt erőszakos cselekmény és a koreai félszigeten kialakult feszült helyzet kapcsán tanúsítottak az ökumenikus szervezetek és partner egyházak.
A koreai félszigeten kialakult bizonytalan helyzetet szemtanújaként, a PROK aggodalommal tekint azokra a politikai folyamatokra, amelyek súlyosbíthatják az ellentétet. Szükségesnek érezzük határozottan és újra megerősíteni, hogy a katonai provokáció és megtorlás a két Korea számára az öngyilkosságot jelenti. A békés közeledés és a párbeszéd az egyetlen útja a konfliktus megoldásának és az együttélésnek a koreai félszigeten. Állítjuk, hogy a békét és életet fenyegető lépések nem használhatók politikai ellentétek megoldására vagy politikai célok elérésére. Így november 24-én a PROK egy nyilatkozatot fogalmazott meg, melyben arra kéri a két Korea vezetését, hogy ne gerjesszék a gyűlölködő helyzetet, hanem a következő javaslatokat figyelembe véve a békés megoldást keressék:
1. Ne éljenek vissza az áldozatok haragjával ürügyül a bosszúállásra. Állítsák helyre az Észak – Koreának juttatott humanitárius támogatást ahelyett, hogy keményvonalas politizálásba és megtorlásba kezdenek. Folytassák a párbeszédet és a kölcsönös véleménycserét, melyre a hatoldalú tanácskozások vagy az Észak-Déli Vöröskereszt Konferenciák is lehetőséget adnak.
2. Hozzák létre az Észak és Dél Közös Nyilatkozata által, 2007. október 4-én javasolt „Különleges Béke és Együttműködési Térséget a Nyugati-tengeren”. A sokat vitatott északi határvonal miatt kialakult összetűzések folytatása helyett állítsák le a hadgyakorlatokat a térségben.
3. Az 1953-ban megalkotott tűzszüneti egyezményt hatálytalanítani kell és egy békeszerződéssel helyettesíteni, így enyhítve az Észak és Dél – Korea közötti fenyegető viszályt, békét és biztonságot biztosítva nem csak Ázsia észak-keleti területén, hanem az egész világon.
Ezúton mellékeljük a Koreai Egyházak Nemzeti Tanácsának állásfoglalását, mely kifejti és magyarázza a Jonpjong szigeten történt eseményt, így hivatkozási alapul szolgálhat az üggyel, annak értékelésével és vonatkozó álláspontunkkal kapcsolatban.
Elindítottunk egy a békeszerződést támogató aláírásgyűjtő kampányt. A szükséges dokumentumokat hamarosan elküldjük partnereinknek. Kérjük, csatlakozzon a kezdeményezéshez, imádkozzon és támogassa nyílt béketörekvésünket a koreai félszigetért.
Ökumenikus szolidaritással,
Bae Tae-Jin
Főtitkár
Koreai Köztársaság Presbiteriánus Egyháza
A Koreai Egyházak Nemzeti Tanácsának nyilatkozata
Imádságra hívás a Jonpjong szigeti incidens kapcsán
Csupán néhány hónappal a dél-koreai hadihajó, a Csoenan elsüllyesztése után ismét azzal szembesülünk, hogy a törékeny békét ismét veszély fenyegeti a két Korea közötti határvonal mentén. A november 23-i jonpjongi tűzpárbajban két civil és két tengerészgyalogos vesztette életét. További 18 ember megsérült, számos otthon megsemmisült az Észak-Korea határától 7, a sűrűn lakott déli kikötővárostól, Incseontól pedig ötven mérföldre fekvő kis szigeten. A harc maga és a lakósság tömeges elvándorlása a halászközösségnek és katonai bázisnak otthont adó szigetről egyként annak a koreai háborúnak a kései következménye, amely a koreai népnek olyan fájdalmat okozott, amit nem lehet elfelejteni. A Koreai Egyházak Nemzeti Tanácsa együtt gyászol a túlélő áldozatokkal és mindazok családjaival, akik értelmetlenül vesztették életüket. Elítéli az észak-koreai hadsereget, amiért a civilek ellen nagyhatású fegyvereket vetett be az 1953-as tűzszünet aláírása óta legkomolyabb konfliktusban.
A félszigetet és lakóit újból rettegésben tartja az ideológiailag motivált erőszak fokozódása miatti félelem. Az Incseoni Tanácskozás alkalmával 1988-ban a Béke és Igazságosság kapcsán kiadott nyilatkozatban a Koreai Egyházak Nemzeti Tanácsa kinyilvánította, hogy országunk a hegemóniáért folytatott küzdelem és a hazárd diplomáciai és katonai politika játékszere. Itt délen újból emlékezetünkbe kell idéznünk, hogy nemzetünk robbanásszerűen növekvő gazdagsága törékeny és szöges ellentétben áll az északi szegénységgel. A határmenti konfliktus ismételten az USA és Dél-Korea közös tengeri hadgyakorlatának és a félszigetet sújtó „háborús játékok” kontextusában történt. A Koreai Egyházak Nemzeti Tanácsa felhívja Dél-Korea, az Amerikai Egyesült Államok és Japán kormányát, hogy tartózkodjon az USA, illetve a „biztonsági szövetség” ernyője alatt végzett hasonló közös hadgyakorlatok kiterjesztésétől, mert azok láthatóan provokálják Észak-Koreát és erős reakciót váltanak ki.
Ahogy arra a múltban ismételten felhívtuk a figyelmet, ez a merész politikai és katonai gyakorlat semmi másra nem szolgál, mint hogy szítsa a feszültséget Koreán belül és veszélyeztesse az egész északkelet-ázsiai térség békéjét. A nukleáris fegyverek jelenléte a szárazföldön és a környező tengereken Koreát puskaporos hordóvá teszi, amely az egész világ békéjét fenyegeti.
A fentiek alapján kérjük az ökumenikus családot, hogy imádkozzon a békéért országunkban és nyomatékkal intse a kormányokat óvatosságra, hogy ne mérgesítsék tovább politikai légkört, gyakoroljanak maximális visszafogottságot, hogy az értelem és diplomácia előrébbvaló legyen mint a szűklátókörű, öncélt szolgáló katonai, stratégiai és politikai érdekek. Az emberek alapvető érdekének kell érvényesülnie: a kölcsönös tiszteletnek és a mindenki számára igazságosságot biztosító békének.
Felhívjuk egyben a nemzeteket is, hogy utasítsanak vissza minden kísérletet, amely Koreát diplomáciai játszmákra felhasználva súlytalanná teszi az életet, figyelmen kívül hagyva az emberek boldogulását.
Majd három évtizede küzd a Koreai Egyházak Nemzeti Tanácsa összefogásban a globális ökumenikus közösséggel mindezért. Lassanként hidat vertünk, megteremtettük a rendszeres, hatékony kapcsolattartás kereteit az Észak-Koreai Keresztyén Szövetséggel, közösen imádkoztunk a koreai félsziget békéjéért és újraegyesítéséért a keresztyén egyházak globális közösségével az Egyházak Világtanácsában. Azt gondoltuk, olyan mintát szolgáltattunk, amelyet kormányok, politikusok és diplomaták is követnek majd. Éppen ezért örültünk a két koreai csúcstalálkozónak, amely először Kim Dedzsung és Kim Dzsongil elnökök részvételével 2000. június 13-15. között, majd 2007. október 2-4. között Roh Munhjun és az észak-koreai elnök részvételével zajlott. Meggyőződésünk, hogy a két találkozó jó alapot és keretet szolgáltat mindkét fél számára, hogy együttműködjenek a közös jövő érdekében.
A Koreai Egyházak Nemzeti Tanácsa és Koreai Keresztyén Közösség a világ más egyházaival együtt imádkozott 2010. augusztus 15-én Korea újraegyesítéséért, a következő szavakkal: „Imádkozunk azért, hogy a bizalmatlanság és ellenségeskedés megszűnjön észak és dél között, a megbékélés, együttműködés és kétoldalú cserék által kölcsönös bizalom szülessen. Az egységesülés június 15-i hangulata, amelyben mindannyian örömmel részesedtünk, éledjen újra a maga teljességében, és ennek következtében az egységesülés szívet melengető légköre találjon utat magának az egész félszigeten.”
A jelen feszültségek közepette a Koreai Egyházak Nemzeti Tanácsa továbbá emlékeztet a 2007. októberi csúcstalálkozó békenyilatkozatára:
1. Dél- és Észak-Korea elkötelezte magát kölcsönös tisztelet és bizalom előmozdítása mellett, hogy az ideológiában és rendszerben megnyilvánuló különbségeket meghaladják.
2. Dél- és Észak-Korea elkötelezte magát arra, hogy enyhítsen a katonai feszültségeken, miniszteri szintű védelmi egyeztetéseket tartson novemberben Pjongjan szigetén, ahol a Koreán belüli gazdasági együttműködésről is tárgyalnak.
3. A két fél megegyezett abban, hogy szükség van a jelenlegi tűzszünet megszűntetésére és a tartós béke megteremtésére.
4. A két fél megállapodott abban, hogy az észak-koreai Haeju környékén speciális (demilitarizált) békezónát hoznak létre.
5. Dél- és Észak-Korea elkötelezte magát a humanitárius együttműködés és a szétszakított családok egyesítése mellett.
Az elmúlt napok tragikus eseményei ismételten megerősítik annak a fontosságát, hogy ezen az úton továbblépjünk. A hatoldalú tanácskozásban érintett feleket is ugyanerre buzdítjuk, hogy az emberek érdekeit középpontba helyezve hagyjanak fel a megosztottság és az ellentétek kihasználásával. A helyzetet nem súlyosbíthatjuk tovább, minden katonai akciót és megtorlást el kell kerülnünk. Arra kérjük a barátainkat, hogy imádkozzanak a koreai félsziget békéjéért. Örömmel fogadnánk, ha partnereink és ökumenikus szervezetek azzal is kifejeznék támogatásukat, hogy együttműködésre szólítják fel a kormányokat a veszélyes krízis diplomácia és békés eszközök útján való megoldásában.
Az Egyházak Világtanácsa ismételten megerősítette, hogy a koreai félsziget jövőjéről a koreai népnek kell döntenie. Eleget kell tennünk ennek a megbízatásnak a kihívások és az akadályok ellenére, mert hisszük, hogy Isten hűséges és csodálatosan fog cselekedni országunkkal. Végtelenül hálásak vagyunk a világszerte élő egyházak szolidaritásáért, imádságaiért és támogatásáért.
Szöul, 2010. november 27.
Kim Young Ju
lelkész,
a Koreai Egyházak Nemzeti Tanácsa
újonnan megválasztott főtitkára