„Adósok vagyunk megkövetni a forradalom után magukra hagyottakat, de adósok vagyunk hálával és igaz reménnyel emlékezni is. Ez pedig nem a kényszerek fogságába vetett közösség adósága, hanem szabad elkötelezettség, hisz Isten megnyitotta az igazi élet titkát, hogy abban szabad, hálás, elkötelezett gyermekeiként éljünk" – jelentette ki az MRE Zsinatának lelkészi elnöke a Dunamelléki Református Egyházkerület székházában tartott ülésen.
„A látható egyház hivatalos szintje alatt, búvópatakként élt egy másik eklézsia, amely tudás-, bizalmi és hitből fakadó szolidaritási háló is volt" – mondta Földváryné Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, aki a református egyház '50-es évekbeli meghurcoltatásáról és a református keresztyén emberek, közösségek helytállásáról tartott előadást. Erdős Kristóf történész Gulyás Lajosról, a forradalom tisztaságáért az életét kockáztató, majd később mártírhalált halt dunántúli református lelkipásztorról emlékezett meg, Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész pedig az '56-os budapesti forradalom romániai következményeit ismertette.
A Zsinat ünnepi nyilatkozatot fogadott el, amelyben köszönetét fejezi ki „a forradalom bátor résztvevőinek azért az áldozatvállalásért, amit a későbbi nemzedékekért is megtettek". A nyilatkozat emellett tisztelettel adózik „a megtorlás közvetlen és közvetett áldozatainak, köztük meghurcolt lelkészeinknek, presbitereinknek, teológiai hallgatóknak, gyülekezeti tagoknak, akiket bebörtönöztek, hivatásuktól eltiltottak, családjukkal együtt háttérbe szorítottak és évtizedekig félelemben tartottak" Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken.
A memorandum, amelyet a Zsinat elnöksége ünnepélyesen átadott Gulyás Lajos mártír lelkipásztor családjának, egyben kifejezi az egyház azon szándékát is, hogy az emlékév legyen alkalma a hálaadásnak, a múlt megbecsülésének és a megbékélésnek: „Kívánjuk, hogy 1956 emléke vezesse igazabb egységre nemzetünket, s hogy annak értékeit közösen tudjuk megőrizni és továbbadni." Végül az MRE legfőbb döntéshozó testülete arra kéri a református gyülekezeteket, oktatási és szeretetszolgálati intézményeket, hogy támogassák és teremtsék meg a méltó emlékezés alkalmait.
Az ünnepi ülést Zán Fábián Sándor kárpátaljai református püspök áhítata nyitotta meg, köszöntőt mondott Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint „1956 bebizonyította, hogy csak a templomok tornyán lévő csillagok maradandóak", valamint Regéczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke, Gulácsy Lajos nyugalmazott kárpátaljai református püspök és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Az ülés végén a zsinati tagok és a meghívott vendégek a budapesti forradalom teológus áldozatainak kopjafái előtt tisztelegtek a székház kertjében, majd úrvacsorás istentiszteletre vonultak át a Kálvin téri református templomba, ahol Fekete Károly tiszántúli református püspök, a Zsinat lelkészi alelnöke hirdetett igét.
MRE Kommunikációs Szolgálat, fotó: Dimény András