Az egyházak az alkotmányozás folyamatához, ennek során a környezettudatos életszemlélet kialakításához a természettel való kapcsolat spirituálisának megélésével járulhatnak hozzá – mondta Fazakas Sándor az egészséges környezethez való jog alkotmányos megjelenítéséről tartott nemzetközi konferencián.
„Az új Alkotmányban jelenjen meg, hogy a fenntartható fejlődés felöleli a gazdasági növekedést, a társadalmi igazságosságot, a természeti életfeltételek megőrzését és a jövő nemzedékekért való felelősséget is” – mondta Sólyom László, volt köztársasági elnök Az egészséges környezethez való jog és a jövő nemzedékek érdekeinek képviselete a készülő magyar alkotmányban című nemzetközi konferencián, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A kétnapos tanácskozásra számos neves európai, és egyesült államokbeli jogi szakember érkezett Budapestre.
Sólyom László angol nyelvű előadásában kifejtette, nem a jövő nemzedéke helyett kell döntéseket hozni, hanem meg kell hagyni nekik a választás lehetőségét.
„Ezért a természeti és más javakat kell megőrizni számukra. Az alkotmányozást fel kell használni arra, hogy kiértékeljük a hatályos Alkotmány teljesítményét, kijavítsuk a hibákat, korszerűsítsünk, és ki kell használni az alkalmat, hogy továbbfejlesszük azokat a rendelkezéseit, amelyek már 1989-90-ben is az európai átlag előtt jártak. Az adatvédelem és az információszabadság mellett ilyen úttörő rendelkezés volt az egészséges környezethez való jog felvétele az Alkotmányba.”
Változtatni kell
Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, a konferencia házigazdája előadásában úgy fogalmazott: „Rendkívüli a felelősségünk az egészséges környezethez való jog szempontjából, amikor Magyarország 2011-ben új alaptörvényt alkot”. Az ombudsman rámutatott: az éghajlattal, a biodiverzitással és a termőföldek pusztulásával kapcsolatos ökológiai katasztrófák már ma is érzékelhetők. Az édesvíz fogyásával, az elsivatagosodással, az emberi élőhelyek élhetőségének romlásával, a vegyi anyagokkal és a hulladékokkal kapcsolatos katasztrófák pedig küszöbön állnak. Fülöp Sándor szerint a jelenlegi termelési és fogyasztási rendszereinken változtatnunk kell. Az az országgyűlési biztos szerint a kérdés az, hogy ezt meg tudjuk-e tenni nagyobb társadalmi összeomlás, kultúránk megsemmisülése nélkül.
A konferenciára elismert külföldi és magyar előadókat hívtak meg, akik a nemzedékek közötti méltányosságról, a jövő nemzedékek iránti kötelezettségekről, érdekeik nemzeti alkotmányokban való megjelenítéséről, intézményes képviseletükről, valamint az egészséges környezethez való jogról szóltak előadásaikban. Az ombudsman a konferencia összefoglalását jogalkotási javaslatként eljuttatja a kormánynak és az Alkotmány tervezetének kidolgozásáért felelős minisztériumnak.
Kollekzív felelősség
„Bár az egyes keresztyén felekezetek erkölcsi érvelése tekintetében vannak is eltérések, mégis az egyházak számára a környezethez való viszonyulás – az apostoli hitvallás I. cikkelye fényében hitkérdés. Istent mint teremtőt, a világot, a környezetet mint teremtetettséget ismerjük” – mondta a konferencia második napján dr. Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora, aki A teremtett világ sóhajtozása és a megváltás ígérete - Teológiai és szociáletikai szempontok a fenntartható fejlődéshez címmel tartott előadást. A rektor ismertette az ökumenikus egyházi ökológiai állásfoglalások közös jellemzőit.
„Ezek realizmusára az jellemző, hogy az egyénre, a társadalomra, a gazdaságra és az államra nézve egyaránt változásokat követel. Az egyházak az állam feladatát, például törvényalkotás terén, nem vállalhatják át. Viszont ha a készülő alkotmányban nagyobb szerepet kaphat az egészséges környezethez való jog, akkor szeretnénk hangsúlyosabban látni a következő három szempontot: a természetnek önmagában is van értéke, nemcsak az ember számára való hasznosság függvényében. A kollektív felelősség ügyét reflektálni kell a jogalkotás terén, a környezeti károk nem szemlélhetőek az egyéni, privát bűnök és mulasztások kategóriáiban, valamint a modern kor agresszív morálja helyére a természettel való megbékélés, illetve kiengesztelődés etikája kívánkozik.”
Az előadást követő vita során Fazakas Sándor hangsúlyozta, hogy a jövendő nemzedékek érdekeinek és jogainak képviselete megköveteli nemcsak az élő környezet megőrzését, hanem az épített-kulturális környezet áthagyományozását, valamint az ember lehető legegészségesebb, manipulálatlan biológiai-genetikai állapotának átörököltetését.
„Tehát az egyházak az alkotmányozás folyamatához, de legfőképpen azon túl a környezettudatos életszemlélet kialakításához egyrészt a természettel való kapcsolat spirituálisának megélésével, másrészt a jogalkotás és szakmai vita során a párbeszédre való készséggel járulhatnak hozzá, a teológiai-etikai felismerések közvetítése által.”
Pénteken református konferencia a témában
A konferencia két napja alatt előadást tartott többek között Udvardy György, katolikus püspök, Gáncs Péter, evangélikus elnök-püspök, Bencsik János, energiaügyi és klímapolitikai államtitkár, dr. Fodor László, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, és dr. Szabó Marcel, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense.
A témához kapcsolódva „Az alkotmányozás dilemmái” címmel rendez tudományos konferenciát február 18-án a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara a Magyarországi Református Egyház zsinati székházában. Az esemény díszvendége Schmitt Pál köztársasági elnök lesz. A konferencia az államfő megnyitójával kezdődik, a levezető elnök Dr. Bölcskei Gusztáv, tiszántúli püspök, az MRE Zsinata lelkészi elnöke lesz. A programban felszólal Dr. Szájer József, európai parlamenti képviselő, Dr. Pokol Béla a KRE professzora, Dr. Cservák Csaba, a KRE docense, a Köztársasági Elnöki Hivatal Jogi, Alkotmányossági és Közigazgatási Hivatalának vezetője, Dr. Stumpf István alkotmánybíró, valamint Dr. Kukorelli István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, korábbi alkotmánybíró.
MTI, Református.hu