Vasváry Ödön 1888-ban született Szegeden. A piarista gimnázium után Temesváron járt papnevelőbe, Glattfelder Gyula, az akkori Csanádi egyházmegye püspöke szentelte római katolikus pappá. Segédlelkész volt Battonyán, áthelyezték Kisbecskerekre, ezt azonban nem akarta elvállalni. Levélben kereste meg Baltazár Dezső református püspököt, hogy protestálni szeretne. A különbözeti vizsgák után megkapta református lelkészi oklevelét, és a Szabolcs megyei Gégénybe küldték segédlelkésznek. Őt azonban jobban érdekelte a Detroitban meghirdetett magyar református segédlelkészi állás, amelyről egy debreceni protestáns lapban olvasott. Jelentkezett is, azonban már betöltötték a szolgálati helyet. Kapott viszont egy másik lehetőséget Pittsburghben. Elfogadta, és úgy tervezte, hogy két évig fog Amerikában szolgálni.
Végül egész életét a tengerentúlon töltötte. 1914. június 27-én indult a hajója Fiuméból. Ő a tengeren volt, miközben a szarajevói merénylettel elkezdődött az első világháború – emiatt nem térhetett haza. Erről már csak új hazájában szerzett tudomást. 1916-ban megházasodott, és lelkészi állást kapott Buffalóban, majd újra Pittsburghben és Clevelandben is. Az Amerikai Magyar Református Egyesület főtisztviselője is volt Washingtonban 1935 és 1957 között.
Vasváry Ödön szenvedélyes gyűjtésbe is kezdett Amerikában – mondja Kórász Mária, a Somogyi-könyvtár munkatársa, a Vasváry-gyűjtemény kezelője. Először a Kossuth Lajos kormányzó amerikai körútjáról fellelhető könyveket, fotókat, iratokat gyűjtötte: ezek közül a legrégebbi egy 1852-ben megjelent kötet, amely Kossuth életét dolgozza fel. Rengeteg korabeli újságcikket, lapkivágatot, aprónyomtatványt rendszerezett és őrzött meg Vasváry. Később az emigráció legkülönbözőbb alakjait is elkezdte kutatni, dokumentálni, így gyűjteményében politikusok, írók, színészek és egyházi személyek is szerepelnek. Utóbbiakat főleg az amerikai magyar reformátusság adja: kollégáit, illetve az akkori egyház állapotát őrizték meg feljegyzései, dokumentumai és a kivágott újságcikkek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után számos magyar menekült Amerikába. Közülük sokan harcedzett katonák voltak, akik önként álltak be az amerikai polgárháborúba. Vasváry Ödön saját gyűjtésében több mint száz magyar katona alakját rögzíti, akik Lincoln oldalán, és legalább tíz nevet jegyez fel, akik a déliek oldalán álltak harcba. Feljegyzéseiből tudjuk, hogy például a szegedi születésű Számwald Gyula a polgárháborúban betöltött szerepéért megkapta a legmagasabb amerikai katonai kitüntetést, a Medal of Honort. Vasváry a polgárháborúról gyűjtött információkat könyvbe szerkesztette, amely Lincoln magyar hősei címmel jelent meg magyar és angol nyelven is.
Vasváry gyűjteményének fontos részei az amerikai magyar reformátusságról szóló iratok is. Számos kiadvány, könyv és jegyzet szól az amerikai magyar református egyházak, egyesületek életéről, történetéről. Van, amelyik csak rövid időszakot ölel fel, de megtalálható olyan is, amely már száz évre tekint vissza.
Az egész gyűjteményben négyszázharminchét irattartó található, amelyet maga Vasváry rendszerezett. Ezen túl ma már kétezer kötet is van, amelyet a Somogyi-könyvtár bővít a gyűjteménybe illő új kötetekkel. A gyűjteményhez tartozó cédulák további adatokkal szolgálnak az egyes személyekről.
Vasváry Ödön 1961-ben és 1963-ban személyesen járt a szegedi Somogyi-könyvtárban, és megerősödött benne az elhatározás, hogy halála után ennek az intézménynek ajánlja fel a gyűjteményt. Erről 1972-ben írásban is rendelkezett – dacára annak, hogy Amerikában erről le akarták beszélni. Vasváry halála után 1978-ban érkezett meg a gyűjtemény Szegedre. Kórász Mária lapunknak elmondta: a könyvtár azóta is őrzi, rendszerezi, bővíti és kutathatóvá teszi a gyűjteményt. Magyar Amerika címmel Vasváry életét, munkáit bemutató kötetet is megjelentetett a Somogyi-könyvtár, ebben Vasváry által írt cikkek is megtalálhatók. Vasváry Ödön 1974-ben megkapta az Abraham Lincoln-díjat, amelyet szintén Szegeden őriznek. Jelenleg az állomány digitalizálása zajlik, hogy az anyagok a könyvtár honlapján is kutathatók legyenek. A teljes gyűjteményt bejelentkezés után lehet megtekinteni Szegeden.
Hegedűs Márk, fotó: Kalocsai Richárd
Az írás megjelent a Reformátusok Lapja 2016. április 10-i számában.