A Zsinat ülésének első napján többek között az új énekeskönyv, választójogi törvény módosítása és a Tényfeltáró Történész Bizottság szerepelt a napirenden.
Budapesten ülésezik a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinata. A XIII. zsinati ciklus ötödik ülésszakán Bölcskei Gusztáv püspök elnöki megnyitója után napirenden szerepelt többek között a zsinati ciklusterv, az Emlékhely Bizottság beszámolója, az új énekeskönyv, a lelkész-továbbképzés ügye, a választójogi törvény módosítása és a Tényfeltáró Történész Bizottság működési rendjének meghatározása.
Szabó Péter megnyitó áhítatának gondolatait a Róm 15,4–6.13 három kulcsfogalma – türelem, vigasztalás, reménység – alapján vezette le. Az abaúji Szuhogy lelkipásztora szerint rohanó világunkban a saját türelmetlenségünk az akadálya annak, hogy Isten türelmét el tudjuk fogadni.
„Hittel, tartással képviselte az erdélyi színt, ami a magyar reformátusság felbecsülhetetlen kincse” – emlékezett Tonk Istvánra, az Erdélyi Református Egyházkerület nemrégiben elhunyt főgondnokára megnyitó beszédében Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke.
A református világcsalád júniusi Grand Rapids-i egységesülésére és a magyar nemzet nagy családjának egységesülésére utalva a püspök felszólalását az egyidejűség fogalma köré építette. Arra emlékeztetett, hogy volt olyan időszak, a kommunizmus évtizedei, amikor nem létezett egyik sem ezek közül, de volt olyan is, amikor mindkettő a maga természetességével működött. A püspök szerint jól példázza az egyidejűséget az, hogy a református világcsaládot és egyházunkat is hasonló kérdések foglalkoztatják, így példaként említette az elerőtlenedett gyülekezetek vagy a református bizonyságtétel hitelességének a kérdését is.
Bölcskei Gusztáv az utóbbival összefüggésben szólt a Magyar Református Szeretetszolgálat árvízhelyzetben tanúsított helytállásáról. Az egyházvezető hangsúlyozta: ahogy a világegyház igazságosságról és megbékélésről beszél, úgy mi, magyar reformátusok is arról beszélünk, amikor Trianonra emlékezünk, vagy amikor a magyar református egységet éljük meg a gyakorlatban. A Zsinat lelkészi elnöke ennek kapcsán emlékeztetett: amikor a Magyar Országgyűlés nem volt hajlandó napirendre tűzni a kettős állampolgárság ügyét, a református egyház kimondta, hogy a magyar reformátusok, bárhol is éljenek a világon, nemcsak a helyi, hanem a Magyarországi Református Egyház tagjai is. A püspök ezzel összefüggésben üdvözölte az új Országgyűlés által a kettős állampolgárság kiterjesztéséről alkotott törvénymódosítást, és jelezte, hogy erre reagálva a Zsinat is kiad egy nyilatkozatot.
A jelenlegi politikai helyzetet értékelve Bölcskei Gusztáv elmondta: a református egyház várakozással és reménységgel tekint az új kormány tevékenysége elé, és várja a közös gondolkodás alkalmait. A püspök megjegyezte: a kormány most van alakulóban, így egyelőre nem folytak még hivatalos tárgyalások, ugyanakkor a megbeszélésre váró kérdések listája összeállt.
Az ülésen – a Tiszáninneni Egyházkerület vendégeként – részt vett Steve Davis ausztrál anglikán lelkipásztor, aki nemcsak rendőrségi tábori lelkész, hanem egy gimnáziumban is szolgál. Steve Davis köszöntötte a Zsinatot, és köszönetet mondott az általa folyamatosan tapasztalt szíves fogadtatásért.
Tarr Zoltán zsinati tanácsos ismertette az aktuális zsinati ciklusterv teljesítésének eddigi lépéseit. Külön kiemelte az egyházszociológiai felmérés állását: a szakértői bizottság már felállt, a munka szempontjainak kidolgozását az őszi zsinati ülésre várhatóak. A zsinati tanácsos elmondta azt is, hogy a Skót Egyház vezetőivel nemrég történt találkozás során a partneregyház képviselői nagy érdeklődést mutattak a ciklusterv iránt és több területen is együttműködést ajánlottak, többek között a városi misszió tekintetében. Több hozzászólalás érintette, hogy fontos lenne mielőbb tisztázni a szociológiai vizsgálat szempontjait, illetve azt, hogy milyen lehetőségek vannak az egyházszociológiai felmérés és a jövő évi népszavazás összehangolásának.
A zsinati tagok levették a napirendről azt az ott szereplő kérdést, amely a Református Egyház című folyóirat átalakításával foglalkozott. A témával megbízott Kommunikációs Bizottság letett egy laptervet, ám a Zsinati Tanács Elnöksége arra az álláspontra jutott, hogy azzal nem oldódik meg az alapvető probléma, vagyis, hogy az MRE-nek önálló, közlöny jellegű kiadványra van szüksége.
A Zsinat elfogadta a református elődök emlékhelyeinek gondozását koordináló Emlékhely Bizottság beszámolóját, szabályrendeletként megszavazta a lelkész-továbbképzés egységes rendjét, valamint megvitatta az Énekeskönyvi Bizottság új énekeskönyv összeállításáról szóló előterjesztését. „Jó lenne, ha a gyülekezetek az alkalmaikon odaillő énekeket énekelnének; kereszteléskor keresztelőit, úrvacsorakor úrvacsorait.” – fogalmazott Fekete Csaba előterjesztő. Püski Lajos, a Missziói Bizottság elnöke hozzászólásában elmondta: az alapvető szempontokkal egyetértenek, de a kifejezéseket pontosítani kell, és a szempontoknál fel kell állítani egy sorrendet. Püski Lajos szerint nem feltétlenül kellene mind a 150 zsoltárnak szerepelnie az új énekeskönyvben. Ez utóbbi javaslatával többen nem értettek egyet. Szűcs Endre arra hívta fel a figyelmet, hogy egyházunkban fel kell karolni az egyházzene kérdését. A Zsinat elfogadta Szabó István püspök javaslatát, ami szerint az Énekeskönyvi Bizottság csak akkor bővüljön ki a részegyházak küldötteivel is, ha a szempontrendszert a küldöttek elfogadják.
A testület foglalkozott a lelkész-továbbképzés ügyével is. Úgy határozott, hogy a más területeken is alkalmazott kreditrendszert vezeti be (ebbe azok a képzések számítanak majd be, amelyek a lelkészi szolgálathoz köthetőek), és a lelkészt évente nyolc nap fizetett tanulmányi szabadság illeti meg, ebből minimum négy napot szervezett továbbképzés keretében teljesíthet.
A zsinati tagok Pete Violetta és Apostagi Adorján beszámolóját hallgatták meg a Világmisszió évéhez kötődő kenyai tanulmányútról.
Ezt követően több törvénymódosítás következett, közte a választójogi törvény módosítása, több ponton módosult a lelkipásztorok választásának menete. A Zsinat első olvasatban tárgyalta az egyházközségek állásáról szóló törvény módosítását. Ebben a kérdésben élénk, hosszú és tartalmas vita bontakozott. A Dr. Márkus Mihály vezette Jogi és Egyházalkotmányi Bizottság előterjesztése több - a zsinati felszólalások tanulsága szerint lényeges - kérdést érintett. A javasolt módosítások között szerepelt, hogy "az egyházkerületi közgyűlés engedélyezheti a területi elvtől eltérő, más egyházi szempontok szerint szerveződő egyházközségek létrehozatalát is." (13.§ (4) pont) A módosítások egyike (15.§ (1)-(2) pont) az egy jogi személyként létező, de két vagy több közel fekvő helységben lévő egyházrészből álló társegyházközség fogalmát pontosítaná. Egy másik(15.§ (2)) az ettől eltérő társulásokat szabályozná. A 19.§ módosítása az új egyházközség felállítását, a meglévő negszüntetését, státuszának vagy szervezetének megváltoztatásának szabályozását érintené. A 21.§ az egyházközségeknek az egyházi felsőbb hatóságok megválasztásakor meghatározandó szavazati számait szabályozná.
A Zsinat úgy határozott, hogy a javaslatot visszaadja a bizottságnak és ősszel második olvasatban tárgyalja majd.
A csütörtöki ülés utolsó szakaszában döntött a Tényfeltáró Történész Bizottság működési rendjéről. Az 1. § szövege szerint: „A Tényfeltáró Történészi Bizottságnak a Zsinat által meghatározott elsődleges feladata a korszak elnyomó szervezeteinek az egyházakkal kapcsolatos a működési mechanizmusának vizsgálata és feltárása. A bizottság kutatói munkája nyomán kerüljön kimutatásra, hogy a rendszer milyen eszközöket használt az egyház életének figyelemmel kísérésére, korlátozására és megszorítására.”
A bizottságnak csak másodlagos feladatául szabták, „hogy az elnyomó rendszer működésének feltárása közben látóterébe került személyekkel kapcsolatosan tényfeltáró kutatásokat végezzen.”
A tényfeltáró bizottság gyűjti majd össze a különböző levéltárakból a meghatározott időszakra vonatkozó dokumentumokat, amelyek a Zsinati Levéltárba kerülnek majd. Negyedévente jelentést tesz a testület, amelynek jelentései, feljegyzései egyelőre nem kerülnek nyilvánosságra. A Zsinat határozatában három tagot kért fel a bizottság munkájában való részvételre: Dr. Horváth Erzsébetet, a Zsinati Levéltár vezetőjét, Dr. Dienes Dénest, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek igazgatóját és Dr. Szabadi Lászlót, a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárának igazgatóját.
Bölcskei Gusztáv püspök az ülés során hangsúlyozta: konszenzusra kell jutni, mert a Tényfeltáró Történész Bizottságnak nincsen gazdája, még nem tisztázott működésének rendje, az hogy milyen keretek között fog tevékenykedni, és hogy kik fogják a Tényfeltáró Történész Bizottság tagjai irányításával és ellenőrzésével a dokumentumokat feldolgozni.
A Zsinat ezen kívül javasolja egy múltfeltárással foglalkozó intézet felállítását a Károli Gáspár Református Egyetemen, ahol fiatal történészek bevonásával folyna a munka.
A Zsinat továbbá határozott egy Értékelő Bizottság felállításáról, melynek tagjai olyan közmegbecsülésnek örvendő emberek, akik iránt mindenki bizalommal van. Az Értékelő Bizottságba minden egyházkerület egy-egy személyt delegál.
A csütörtöki ülés végén a Zsinat tudomásul vette, hogy a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola ezután a Debreceni Hittudományi Egyetembe tagozódva folytatja működését.
A XIII. zsinati ciklus ötödik ülése pénteken ér véget.
Csepregi Botond-Fodor Zsófia-Kiss Sándor-Németh László fotó: Kalocsai Richárd