„Erőteljesebben kellene érvényesülnie az állam működésében annak, hogy keresztyén gyökerű országban élünk” – fogalmazott Kövér László, de hozzátette: mindez csakis a lelkiismereti szabadság megőrzése mellett lehetséges, senkire sem lehet ráerőltetni a hitet.
Az Országgyűlés elnöke Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és Bogárdi Szabó István dunamelléki püspökkel, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökével beszélgetett a keresztyének civilizációs krízisekre adott válaszáról, az európai ember értékválságáról és az értékalapú közösségek védelmének fontosságáról.
Gulyás Gergely azt hangsúlyozta a kerekasztal-beszélgetésen, hogy az állam és az egyház az Alaptörvényben foglaltak szerint különváltan működik, azonban lehetséges és fontos az együttműködés. Mint mondta, a magyarok többsége – még a nem hívők is – úgy gondolják, hogy az ország és a keresztyén társadalom túléléséhez „feltétlenül szükség van az egyházakra”.
Jó válaszokat keresnek a kihívásokra
„A 20. században a nagy tömegmozgalmakra és nagy társadalmi mozgásokra, a 21. században az individualizmusra kell reagálnia a keresztyénségnek” – mondta Bogárdi Szabó István a konferencia megnyitóján. A Zsinat lelkészi elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy valamilyen módon mindenki érintett minden lokális konfliktusban, „nincs ártatlanság a magukat a magukat altruistának mondó társadalmakban sem”. Mint mondta, ahogy 1917-ben nem lehetett tudni, hogy „a bolsevik forradalom súlyos ideológiai pestisbe fogja rántani a világot”, úgy ma sem lehet tudni, hová vezet az arab tavasz vagy az évek óta tartó szíriai polgárháború. A püspök azt is elismerte, hogy a keresztyénség a múltban nem mindig adott jó választ a kihívásokra.
„Isten mindig az élet pártján áll: aki ismeri az örök életet, az tud megújultan élni egyéni és közösségi értelemben egyaránt” – a jóléti társadalomban hiteles, a nehézségeket vállaló, a szenvedésre is kész, hitvalló keresztyén életről beszélt nyitó áhítatában Steinbach József dunántúli püspök. Ez több, mint valamiféle felszínes moralizmus – az erőforrása az örök élet tágassága. „Hitvalló életet élni azt jelenti, hogy hirdetjük az evangéliumot, mindig készen vagyunk számot adni a bennünk lévő reménységről, és ezt továbbadjuk a következő generációknak” – jelentette ki a püspök. A konferenciáról azt mondta: „most a lényeglátás ideje van: lehet megállni együtt, egymás hite által épülve Jézus Krisztusban, a Szentlélek által – ez életünk, szolgálatunk egyetlen méltósága és értelme”.
Felélesztenék a közéletiség református hagyományait
A Magyarországi Református Egyház és a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány tavaly indította újra ezt a nagy múlttal rendelkező konferenciasorozatot: a református diákok szövetsége már 1943-ban is itt adott otthont a híres Magyar Élet Tábornak, majd később a rendszerváltás utáni értelmiségi találkozókat is ezen a helyen rendezték. A résztvevők az idei találkozó első napján kegyelettel emlékeztek meg Tőkéczki László dunamelléki főgondnokról, aki haláláig szervezője, ötletadója volt az újraindult szárszói konferenciáknak.
Szárszó régről hozott öröksége a református értelmiség párbeszéde, amely nem pusztán elemzője, de alakítója is a hazai közéletnek. A szervezők szándéka, hogy idén is megmaradjon az a pezsgő, vitázó szellem, mely ezeket a konferenciákat jellemezte. Ezért a külső és belső migráció az idei téma, amit háromféleképpen vizsgálnak:
· elsőként az „arab tavasz” hatására indult bevándorlással foglalkoznak, amely migránsválságként került be a köztudatba és meghatározta az elmúlt évek politikai témáit is.
· nemcsak Magyarországon, hanem a teljes Kárpát-medencében megfigyelhető az a tendencia, hogy az emberek faluból városba, keletről nyugatra költöznek. Ezekre a népmozgásokra mutat rá a konferencia második szekciója.
· a harmadik szekció a református egyház belső migrációs folyamatait tanulmányozza. Egyre gyakoribb, hogy a falusi közösségeink elnéptelenednek: az Őrségben egy lelkészhez akár tíz gyülekezet is tartozhat. Eközben a városi reformátusság is folyamatosan változik, az újonnan beköltözők egyre több – korábban nem létező – gyülekezeti formát igényelnek.
Otthonról is a részesei lehetnek a találkozónak
Pénteken és szombaton neves migrációkutatók, egyházi vezetők, egyetemi oktatók és világi szakemberek mutatják be a külső-belső migrációt. A konferencia napjai közös áhítattal kezdődnek, a rendezvény utolsó napján, vasárnap délelőtt pedig a hagyományoknak megfelelően a résztvevők egy közös, záró istentiszteleten lehetnek lelki közösségben. Az eseményeket élőben követhetik a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány Facebook-oldalán, ahol kérdezhetnek is az előadóktól.
Kommunikációs Szolgálat, fotó: Kalocsai Richárd