Közösen kívánnak fellépni egykor államosított vagyonuk teljes visszaadása érdekében az erdélyi magyar egyházak.Többek között ez derült ki az erdélyi és a királyhágómelléki püspökök március 22-én Kolozsváron tartott sajtótájékoztatójából.
A romániai református egyház püspökei szerint a restitúciós törvénynek a román kormány által javasolt módosítása nem egyszerűsíti, hanem kaotikussá és zavarossá teszi az egykor államosított ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatát.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke pénteken egy kolozsvári sajtótájékoztatón ismertette a kifogásokat a román kormány által közvitára bocsátott törvénytervezettel kapcsolatban.
A kifogások sorában Kató Béla elsőként azt említette, hogy a kormány nem tanácskozott a megoldásról az egyházakkal, amelyek számára megnyugtató megoldást kellene kínálnia. A püspök több okból is igazságtalannak és méltánytalannak tartotta a vissza nem adható ingatlanokra javasolt kárpótlási rendszert. Elfogadhatatlannak tartotta például, hogy az ingatlanoknak nem a piaci értékét veszik alapul a kárpótlásnál.
Kató Béla rejtett csapdaként mutatta be a törvénytervezetben megszabott jogvesztő határidőket. Megjegyezte, az egyházakat eddig is az eltűnt telekkönyvek és a román állami hivatalok lassú ügyintézése késleltette a visszaigénylési dossziék összeállításában.
Az egyházfő azt is kifogásolta, hogy az új tervezet szerint a visszakapott épületekben további 25 évig kell megtűrni bérlőkként a bennük működő közintézményeket. Emlékeztetett arra, hogy a kommunista állam 1948-ban egyetlen nap alatt államosította az ingatlanokat, a mostani javaslat szerint pedig a kommunizmus bukása után is további 50 évet kell várni, míg ténylegesen használatba veheti az egyház az ingatlanait.
A román kormány múlt pénteken bocsátotta közvitára a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó új törvénytervezetet, amelyet parlamenti vita nélkül akar elfogadtatni. A tervezet általános elvként fogalmazza meg, hogy természetbeni visszaszolgáltatást kell alkalmazni ott, ahol ez még lehetséges. A tervezet szerint az állam 2017-től fizet pénzbeli kárpótlást azoknak a jogosultaknak, akik nem kaphatják vissza természetben ingatlanjaikat.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 835 ingatlan-visszaigénylési kéréséből eddig mintegy háromszázra adott jóváhagyó vagy elutasító határozatot a restitúciós bizottság. A királyhágómelléki egyházkerület 320 benyújtott restitúciós kéréséből mintegy kétszáz visszaszolgáltatásáról döntöttek.
Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága szólította fel, hogy tegye működőképessé az elkobzott ingatlanok restitúciójával kapcsolatos jogorvoslati rendszerét, mivel több mint ezer, ingatlanát visszaigénylő tulajdonos perelte be a Strasbourgban az országot.
Kató Béla kijelentette, ha a jelenlegi formában fogadják el a jogszabályt, a kormány perek hosszú sorára számíthat. „Ha nem veszik figyelembe az egykori tulajdonosok érdekeit, itt béke nem lesz" - jelentette ki a püspök.
Csűry István hozzátette, a jelenlegi törvény szerint az egyházaknak nem kárpótlással, hanem újabb kártétellel kell számolniuk.
A református egyházi vezetők elmondták, a törvénytervezettel kapcsolatos kifogásaikat tartalmazó beadványt a többi magyar egyházzal közösen juttatták el Románia kormányának és a nemzetközi szervezeteknek.
Forrás: MTI