Duisburgban tudományos kongresszust tartottak a reformátusság németországi kulturális, történelmi, teológiai jelentőségéről és hatásáról. Vizsgálták a református presbiter-zsinati rendszer állandóságát a különböző politikai változások között is.
Duisburgban tudományos kongresszust tartottak a reformátusság németországi kulturális, történelmi, teológiai jelentőségéről és hatásáról. Vizsgálták a református presbiter-zsinati rendszer állandóságát a különböző politikai változások között is.
Andreas Mühling trieri protestáns egyháztörténész szerint a tudományosság érdeklődésének fő területe a nagy reformátorok személyére koncentrál, Lutherre, Kálvinra és másokra. Az egyháztörténet vallja kárát annak, ha olyan eseményekre, mint az 1610-ben tartott 1. duisburgi református zsinat nem sok figyelmet szenteltek. Pedig ez volt az a zsinat, ami arra törekedett, hogy teológiai különbségeket közösségileg kell megoldani, ugyanakkor azt az igényt fogalmazta meg, hogy a prédikátorok és a tanítók is magas szintű pedagógiai kompetenciával rendelkezzenek. Dr. Hellmut Zschoch wuppertali protestáns egyháztörténész professzor szerint a szabadság gondolata a református egyházi rendben úgy jelent meg, mint presbiter-zsinati rend. Ez a jelen és a jövő vezetői modellje szempontjából is jelentős. Ezt a struktúrát minden külső, felső beavatkozással szemben védeni, őrizni kell, akkora a benne rejlő szabadság-potenciál. A duisburgi tudományos konferencián mintegy 100 vendég vett részt, akik bizonyára sok impulzust, ösztönzést kaptak az előadásokból – állapítja meg a német reformátusok internetes honlapján közzétett sajtóközlemény. (reformiert-info.de – 2010-09-13 – dr. békefy-röhrig klaudia – reformatus.hu)