„Taníts engem helyes értelemre és ismeretre" – a 119. zsoltár 66. versét idézve kezdte köszöntőjét Steinbach József püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke október 18-án Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott reformációi gálaesten.
A legfontosabb ismeret, amiből minden egyéb ismeret fakad, az élő, egyetlen Isten ismerete, és a Krisztus ismerete, akiben megmutatta magát, közel jött hozzánk és megváltott bennünket. Amiből következik az örömhír és az Ige ismerete, mert mindezek dokumentuma, forrása a Biblia, benne Isten Igéjével – emelte ki Steinbach József.
A zsoltárossal együtt kérte, hogy eleven legyen bennünk ez az ismeret, azaz jussunk el a felismeréshez is. „Amíg Jézus Krisztus ügye csak ismeret, addig én vagyok az alany, és Krisztus az ismeret tárgya, de ha eljutunk a felismerésig, akkor a Megváltó lesz a cselekvő alany, és mi leszünk a tárgy, akinek egyéni, gyülekezeti, közösségi, egyházi, nemzeti életét kézbe veszi." Ha idáig eljutunk, akkor egyértelművé válik, hogyan kell szolgálnunk, és hogyan kell viszonyulni másokhoz – tette hozzá a dunántúli református püspök.
„Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában" – Jakab leveléből vett idézettel (Jak 2, 17) kezdte előadását Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki a 2017-es évre előretekintve hangsúlyozta: a reformáció félezer éves történelmét akkor ünnepeljük majd méltó módon, ha nemcsak felidézzük, és magunkénak érezzük a protestáns szellem cselekvő erejét, hanem, értékeikre építve alakítjuk világunkat.
A reformációnak döntő szerepe volt a nemzeti egység megtartásában, a magyar nyelv, az oktatás fejlődésében és a gazdaság előrelépésében – mondta a miniszter. A reformáció és a gazdasági élet kapcsolatáról szóló előadásában kiemelte, hogy Luther és Kálvin gazdaságról vallott nézetei valódi forradalmat jelentettek, a hivatásról, pénzről, kamatról szóló megállapításaik visszavonhatatlan hatást gyakoroltak a korabeli gazdasági élet alakulására. A „dicsőítsd Istent szorgalmas munkáddal" kálvini gondolat a munka értékének, Istennek tetsző voltának felismerését jelentette, ami kihatott a gazdaságra is, ösztönzője lett a fejlődésnek.
A protestantizmus mai hatásával kapcsolatosan az előadó Tisza Istvánt idézte: „nem akkor leszünk hű követői Kálvinnak és Luthernek, ha abban követjük őket, ami gyarló, ami mulandó, amiben a kor gyermekei voltak, de akkor követjük igazán, ha abban igyekszünk nyomdokaikba lépni, ami örökbecsű, ami örökéletű, ami az emberiséget és a keresztyén egyházat egy magasabb szférába, egy magasabb nívóra emeli". A reformáció most is a jövőbe vezető úton szólít meg bennünket: a hit megtartására, a munkára és magyarságunk megőrzésére – összegezte szavait Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
A reformációi gálaest keretében vehette át Pósa Zoltán a Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz) Rát Mátyás-díját. A kitüntetett író-költő-újságírót Novotny Zoltán, a szakmai szervezet elnöke méltatta. A Film – Színház – Muzsika, majd a Magyar Nemzet egykori újságírója elsősorban kritikusként és kulturális újságíróként dolgozott. Odafigyelt az egyházi témákra, a hitéleti értékekre. „Derűt sugárzó magatartásával szókimondósága ellenére, vagy éppen azért, sok barátot szerzett" – mutatta be a Magyar Érdemrend tiszti keresztjével kitüntetett, József Attila-díjas Pósa Zoltánt a Prúsz elnöke.
További fotók a csatolt galériában
A reformációi gálaest gazdag zenei programját a Vox Nova baptista férfikar, az orosházi evangélikus gyülekezet zenei együttese, az Alföld Kvartett, valamint az Újpesti Baptista Harangzenekar biztosította. Színes kulturális műsorral az idén Magyar Örökség Díjat nyert Mezőtúri Református Kollégium diákjai szolgáltak.
Telepóczki Márta, fotó: Vargosz