„A kollégiumi struktúra a protestáns oktatás egyik legfontosabb pillére: lényege, hogy a különböző korosztályok egy erős közösségben, egymásrautaltságban élnek" – mondja Füsti-Molnár Szilveszter, az SRTA rektora. Ez a lelkület sajnos mára kikopott a közgondolkodásból. De Sárospatakon nem csak a kollégium maradt meg, hanem az a tiszáninneni lelkiség is, amelynek meghatározó eleme egy sajátos érzékenység a közvetlen környezet felé. Ahogy ő fogalmaz: „ebből a helyi ízből még megmaradt valami, és nem csak a teológián, de az egyházmegyében, a lelkészi karban, a gyülekezetekben is. Figyelmünk így nem csak egy-egy látványos problémára terjed ki, hanem képes azt nagyobb összefüggésekben, rendszerben szemlélni.
Ebben helyezkedik el a cigányság felé irányuló küldetésünk is. De, mint említettem, ezt nem szívesen választom le a teljes képről, nehéz is lenne, hiszen ez egy kicsi egyházkerület, és itt minden mindennel összefügg. Ha a régió problémáitól elkülönítve nézzük a cigányság helyzetét, nem látjuk át annak összetettségét, és leszűkítjük a saját látóterünket. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének prioritásaink – fogalmaz a rektor – de nekünk a teológián meg kell találnunk a mi saját szemszögünket, és saját magunk számára megfogalmazni, mi a feladatunk a cigánysággal. Mondhatom, hogy ez a folyamat az elmúlt évtizedben lezajlott, azóta sok cigány hallgató találta meg nálunk az otthonát, közösségét, kapcsolatrendszerét.
A pataki teológián a református közösségszervező képzésen belül az egyházi művelődésszervező, diakónia és himnológia szakirányok mellett cigány közösségszervező specializáció is megtalálható. A 180 kredites képzésből 40-50 kredit a specializáció, ebben a cigány szakirányon olyan tantárgyak vannak, mint cigány kultúra, szociológia, missziológiai ismeretek, pedagógia, etikai ismeretek, valamint külön tantárgy vizsgálja a romák megjelenítését a médiában" – tette hozzá Barnóczki Anita, az SRTA tanársegédje és az egyházkerület cigánymissziós referense.
Füsti-Molnár Szilveszter elmondta, hogy elsősorban olyanok jelentkeznek a közösségszervezői képzésekre, akik már állásban vannak egy adott területen, és ott tudáshiányt tapasztalnak – azaz a szak elsősorban felnőttképzésként működik. A régió gazdasági helyzetéből fakadóan kevés képzett szakember jön ide, az itt élők közül azonban vannak, akik szeretnének további ismeretekhez jutni, képzettebben ellátni a feladataikat. Nekik szól elsősorban a közösségszervező szak. „Történelmi okokból az akadémia jó ideig csak a lelkészképzésre szorítkozott. Nagy előrelépésnek tartom, hogy a laikus munkatársak képzése egyre inkább előtérbe kerül.
Az egyház most jelentős átalakuláson megy keresztül, ehhez pedig a lelkészek mellett más szakemberre is szükség lesz az egyházban. Mivel ez egy hosszútávú folyamat, jelenleg még nehéz megmondani, pontosan milyen szerepe lesz az egyházi közösségszervezőknek. Lehet, hogy amit most vetünk, már nem mi fogjuk learatni, de abban biztos vagyok, hogy ez a szakma idővel egyre fontosabb lesz." A rektor arról is beszélt, hogy a laikus munkatárképzés visszahat a lelkészképzésre is: láthatóan pozitív a hatása annak, hogy a lelkészhallgatók már a főiskolai években sem csak a saját közegükben mozognak.
„És van még egy szempont, amit kár lenne háttérbe szorítani: az elmúlt években látjuk, hogy aki részt vesz ebben a képzésben, az maga is építő, hasznosítható közösségi élményhez jut. A karrierszempontok mellett ne feledkezzünk meg a felsőoktatás gyógyító szerepéről" – teszi hozzá végül.
A cikk a ciganymisszio.reformatus.hu oldalon folytatódik.
Balogh Krisztina – Molnár Illés
Forrás: ciganymisszio.reformatus.hu