2017-ben nem könnyű a szíriai Homs-ban lakni, azonban még ennél is nehezebb, ha nyíltan keresztyénként él valaki az ostromlott városban.
Loujain Saad, a Szíriai és Libanoni Nemzeti Protestáns Zsinat (NESSL) tagja először 2015-ben hallott a Református Egyházak Világközösségéről, amikor a szervezet Végrehajtó Bizottsága Libanonban, Bejrútban ülésezett. Ez az ülés hozta magával az idei lipcsei Nagygyűlésen való részvétel lehetőségét. „Megkértek, hogy hozzak még valakit magammal vendégként, én pedig azonnal a húgomra, Ghazalra gondoltam” – mondta Loujain. A 28 éves Loujain és a 18 éves Ghazal nagyon örülnek, hogy lehetőségük van szíriaiként tapasztalataikat megosztani a református közösséggel.
„Bizonyára hallottátok a híreket a televízióban”- tette hozzá Loujain. - Nagyon nehéz az élet Szíriában. Minden nap egyre több a bombázás és a szenvedő ember”. Mindeddig a lányok otthona és közvetlen környezete megmenekült a bombázásoktól, volt azonban olyan időszak, amikor nem tudtak iskolába járni. Mindketten Homs-ban tanultak, Loujain az Al-Baath Egyetem hallgatója volt, Ghazal pedig a Szíriai és Libanoni Nemzeti Protestáns Zsinat Gimnáziumában végezte tanulmányait. A heves bombázások és a terrorizmus miatt nem volt biztonságos hogy egyáltalán elhagyják az otthonukat, ezért meg kellett szakítaniuk a tanulmányaikat. „Az ISIS emberei mindent el akarnak pusztítani, de különösen a keresztényeket és a síiták kisebbségi ágához tartozó alavitákat. Lerombolják a házainkat. Elveszik az életünket, elrabolnak, megerőszakolnak. Egyszerűen nem hagyhatjuk el az otthonainkat.” Bár a lányok öt fős családjában mindenki sértetlenül vészelte át ezeket a szörnyű időket, de könnyezve emlékeznek unokatestvérük és egyik közeli barátjuk halálára.
Az elmúlt hónapokban lecsendesedett a helyzet Homs-ban, s így a testvérek visszatérhettek az iskolába, és munkahelyükre. Loujain befejezte egyetemi tanulmányait, és jelenleg angol nyelvet tanít első osztályosoknak. Ghazal az érettségi előtt áll és édesanyjához hasonlóan ő is orvos szeretne majd lenni. „A REV közösségétől azt kérjük, hogy emlékezzen ránk, és imádkozzon értünk”- fogalmazott Loujain. - Szeretnénk, hogy emlékezzenek az Európába érkező menekültekre és támogassák az egyházat Szíriában. Nemzeti és vallási határokat átszelve kell közösen dolgoznunk, hogy megvalósítsuk céljainkat. Mindannyian kicsik vagyunk, de együtt hatalmas dolgokra vagyunk képesek.”
Loujain és Ghazal nem tervezi elhagyni szülőföldjét, Szíriát. „Hitünk megerősített bennünket: Jézus Krisztusnak terve van velünk, még akkor is, ha ezt most még nem látjuk. Soha sem fogjuk elhagyni hazánkat, mi vagyunk azok az emberek, akik egy nap majd újjá építjük országunkat.”
Forrás: wcrc.ch
Külügyi iroda/Thurnay Zsófia