Az utolsó napot a Református Missziói Központ Börtönmisszója kezdte. Szűcs M. Klára a misszió képviseletében az élőkönyvtárba volt beosztva. Hangsúlyozta, hogy kezdeményezni kellett a társalgást, ösztönözni kellett arra az embereket, hogy ne csak megálljanak, hanem bővebben is meg akarják ismerni egyházunkat. Elmesélte, hogy volt olyan, aki az installációt először nem akarta meg nézni. „Elindítottam neki a romamisszióról szóló kisfilmet és itt ragadt. Ezután mindent tudni akart rólunk, mindent megnézett." —újságolta. Az előző két nap tapasztalatait összefoglalva azt is elmondta, hogy elsősorban átfogó kérdéseket tettek fel Magyarországról, ezután tértek csak rá arra, milyen is egyházunk, és hogyan működik a börtönmisszió. Sokan voltak ugyanakkor, akik célzottan a magyar standhoz jöttek, mert vagy már jártak hazánkban, vagy magyar gyökereik vannak.
Németek magyarul
Ezt rögtön be is bizonyította három német fiatal, akik magyarul köszöntek. „Véletlenül keveredtünk ide, ehhez a standhoz a Kirchentagon. De örülünk neki. Csupa jó emlékeink vannak a magyarokról. Jól éreztük közöttük magunkat."—állították egybehangzóan. Kiderül, Kárpátalján voltak önkéntesek. Az ott töltött idő alatt tanultak meg magyarul, mert az ottani gyülekezetekben csak így tudtak kommunikálni. Alexander azt is elárulja, eszükbe sem jutott eredetileg Kárpátaljára menni, de érettségi után nem igazán tudta mit kezdjenek magukkal, és egy önkéntes csereprogramra jelentkeztek. Így kerültek a magyar lakta területre. Bár a küldetésük már tavaly ősszel lejárt, de már azóta is jártak magyar nyelvterületen. Ki Budapesten, ki Kárpátaljára ment vissza.
Szintén reggeli idősávot kapott a zárónapon az ifjúsági misszió, amit a debreceni egyetemi gyülekezet képviselt igen csak népes csapatával. A fiatalok lelkesen adtak bárkinek felvilágosítást a Magyarországi Református Egyházról, prospektusokat adogattak. Bemutatkozásukhoz pedig egy olyan kirakós játékkal jöttek, ami egy darabja annak, amit majd a nyári református ifjúsági találkozón, a Csillagponton mutatnak be teljes egészében.
Politika és egyház
A Magyarországi Református Szeretetszolgálat ugyancsak élőkönyvtáras lehetőséget kapott. Oláh István a Szeretetszolgálat képviseletében arról beszélgetett az arra járókkal, mi a cselekvő egyház, mi a pontos küldetésük, és hány területen segít az MRSZ. „Kíváncsiak ránk a németek, de mégis leginkább a politikánk felől kérdeznek: mi igaz, mi nem a sajtóban megjelentekből." Oláh István megjegyezte, bizonyos szempontból a Kirchentagon minden át van politizálva. Nagyon érdekesnek találta, hogy itt senkinek nem furcsa az, hogy egy egyházi rendezvényen politikus szólaljon meg. A megnyitón Joachim Gauck, Németország Szövetségi elnöke mondott beszédet, később Angela Merkel kancellár is kilátogatott a Kirchentagra, ahol egy környezetvédelmi programban vett részt. Rajtuk kívül további miniszterek, politikusok is megjelentek, szerepet kaptak kerekasztal-beszélgetésekben.
Bölcskei Gusztáv püspök utolsó standbeszélgetése is számos aktuálpolitikai témát érintett. „Tudom, hogy sok a kritika a német sajtóban Magyarországgal szemben. Mi az, ami nem fair és meg nem értett ezek közül?"— utalt vissza Enno Haaks, a Gustav Adolf Szervezet főtitkára az eszmecserék címére, a FAIRständigungra. (A cím egy német szójátékot takar, a megértés (Verständigung) és a Fair play szavakból áll össze.) Bölcskei Gusztáv válaszában elmondta, hogy jelenleg túlságosan átmédializált a világ. A lényeg hogy, az emberek minél gyorsabban kapjanak információt. Meg kell szűrni a Magyarországról érkező információkat, ahogy a többi híreket is.
A következőkben a diktatúra kérdése került terítékre. Erről a püspök azt mondta, hogy az előző szabad választások után nem volt olyan párt Magyarországon, amelyiknek 2/3-os többsége lett volna a Parlamentben, a mostani kormány ezt megkapta. „Ez nagyon nagy fellelőséggel jár, nagy alázatot követel. Ez az a többség, amivel számos dolgot egyedül meg tudnak változtatni, és olyan kérdésekhez tudnak hozzányúlni, amihez az elmúlt húsz évben nem mertek"—fejtette ki Bölcskei Gusztáv, aki kritikaként megfogalmazta, hogy talán túl gyorsan is akarnak változtatni dolgokon, és ezért néha nincs idő a megfelelő átgondolásra. Az alkotmánymódosítással kapcsolatban elhangzott, azért válthat ki az Unióban meglepődést, esetleg felháborodást, mert az egyetlen olyan alkotmány a hazai, amely első mondatában Istent említi. Itt semmi másról nincs szó, mint ideológiai különbségekről, jelentette ki.
Később az éppen Magyarországon zajló Zsidó világkongresszusról beszélgettek a résztvevők. A püspök elmondta, meghívták az alkalomra, valamint mindenkit biztosított arról, hogy a Magyarországi Református Egyház kapcsolata jó a zsidó felekezetekkel és ennek Debrecenben számos megnyilvánulása van.
Enno Haas zárszavában megemlítette, hogy számára és szervezete számára nagyon fontos, hogy jó kapcsolatban maradjon Magyarországgal. Végül sok építő kritikát kívánt Magyarországnak.
Kováts Anna (Hamburg), Foto: Hajdu András