A Vatikánban október 10-e és 24-e között tartják azt a Közel-Kelettel foglalkozó püspöki szinódus, melyen a térség 120 vallási vezetője foglalkozik közös gondjaikkal.
A Vatikánban október 10-e és 24-e között tartják azt a Közel-Kelettel foglalkozó püspöki szinódus, melyen a térség 120 vallási vezetője foglalkozik közös gondjaikkal.
A Vatikánban október 10-e és 24-e között tartják azt a Közel-Kelettel foglalkozó püspöki szinódus, melyen a térség 120 vallási vezetője foglalkozik közös gondjaikkal. Az ökumenikus és vallásközi párbeszéd témáját is megvitatják. A jelenlévő szinódusi küldöttek – nem csak keresztyének, hanem az iszlám és a zsidóság képviselői is - egyértelműen nemet mondtak a keresztyének és a muszlimok, korábban a zsidóság elleni gyűlölet minden formájára.
XVI. Benedek pápa jelenlétében zajlott a nyolcadik általános ülés, amelyen felszólaltak a testvéri küldöttek is, tolmácsolva az Egyházak Világtanácsának az üdvözletét. Csütörtökön délután pedig két muzulmán vallású különleges meghívott mondott beszédet: a szunnita Muhammad al-Sammak, a libanoni főmufti politikai tanácsadója, valamint Seyed Mostafa Mohaghegh Ahmadabadi síita ajatollah, a teheráni egyetem jogprofesszora. A pápa mindkettőjüket kihallgatáson fogadta. Az ökumenikus dialógusra vonatkozó megbeszélés a következő kérdésekkel foglalkozott: közös cselekvés a Közel-Keleten élő keresztények javát szolgálva egy egyetemes egyház szemszögéből, amely az eucharisztián alapul, a Húsvét közös, egyidejűleg történő ünneplése, liturgikus emléknap kijelölése a keleti vértanúk számára. A vallásközi párbeszédet illetően a szinódusi atyák arra figyelmeztetnek, hogy nem lehet automatikusan terroristának nevezni egy iszlám országot. Elő kellene mozdítani egy olyan ENSZ határozat kibocsátását a vallásszabadságról, amely védelmet nyújtana mind a keresztyének, mind a iszlám vallás követői ellen forduló gyűlölettel szemben. Egyrészt bátran védelmezni kell a hit megvallásához való jogot, másrészt nem szabad megengedni, hogy a vallást politikai és gazdasági célokat szolgáló háborúk igazolására használják fel. A vallásközi párbeszéddel kapcsolatos tapasztalataikról számoltak be a szinódusi auditorok is, mint a Fokoláre mozgalom, a Neokatekumenális út és a Sant’Egidio közösség képviselői. Hangsúlyozták az iszlám országokban a keresztyén jelenlét fontosságát, amely elősegíti a béke és az egység megvalósulását. Életbe vágóan fontos továbbá a világiakkal való együttműködés is, valamint annak a szükségessége, hogy a nők és a fogyatékkal élők felfedezzék küldetésüket az egyházban és a világon. A fiatalokat a nyitottságra, a másik elfogadására kell nevelni. A szinódus az iraki keresztyének drámai helyzetét is megvitatta. A püspökök szerint céltudatos kampány folyik azért, hogy elűzzék őket az országból. A nemzetközi közösség nem lehet közömbös ezzel szemben. Nem fedheti be csönd a törökországi helyi egyház nehéz sorsát sem, amelyet olykor a kihalás veszélye fenyeget. Történelmének egyes fejezeteit olyan áldozatok vére írta, mint Luigi Padovese érsek, anatóliai apostoli helynök, aki júniusban előzetesen kitervelt gyilkosság áldozata lett. Ugyanezek a hatalmak felelősek Andrea Santoro olasz pap és Dink örmény újságíró haláláért is – hangoztatták a szinódusi atyák. A két iszlám vallási vezető felszólalásának vezérmotívuma a „kölcsönös megértés” volt a keresztyének és muzulmánok közötti kapcsolatokat illetően. A síita ajatollah leszögezte: a világhelyzet stabilitása csak akkor valósul meg, ha mindenki félelem nélkül élhet. Alapvetően fontos tehát, hogy minden vallás hívei szabadon gyakorolhassák jogaikat. Az idők folyamán természetesen voltak sötét pillanatok a keresztyének és muzulmánok között, és ma is fennállnak még reakciós nézetek, de vannak olyan iszlám országok, amelyekben a keresztények együtt élnek a muzulmánokkal. Ez a követendő út – mutatott rá az iráni ajatollah. A libanoni szunnita vezető szintén megállapította: osztoznak a keresztyének szenvedéseiben. A két vallás képviselői arra kaptak meghívást, hogy közösen dolgozzanak, tiszteletben tartva a jogokat és kötelességeket, küzdjenek a szélsőséges irányzatok ellen, működjenek együtt a barátság és a megbocsátás kultúrájának előmozdításán. Az egész világ számára szükséges az iszlámmal együttműködő keresztyének jelenléte a Közel-Keleten – mondta felszólalásában a libanoni főmufti tanácsadója. (RV-de-hu – 2010-10-19 - dr. békefy-röhrig klaudia – reformatus.hu)