Magyarország keresztény kultúrájának védelme is bekerülne alaptörvénybe az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által június 14-én megszavazott módosító indítvány szerint.
A hetedik alaptörvény-módosításhoz csütörtökön benyújtott bizottsági módosító javaslat az állam minden szervének kötelességévé tenné az alkotmányos önazonosság mellett a keresztény kultúra védelmét is. „Keresztény kultúra nélkül nincs Európa és Magyarország" – ezzel indokolják a javaslatot. Hozzáteszik, hogy Európában jelenleg olyan folyamatok zajlanak, amelyek eredményeképpen Európa hagyományos kulturális arculata átalakulhat.
A testület tagjai között több órás vita alakult ki a témával kapcsolatban. Míg Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a bizottsági ülésen a kormány támogatásáról biztosította a javaslatot, az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselői azt hangoztatták: a keresztény kultúra védelmének alaptörvénybe emelése ellenkezik a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint az állam és az egyház elkülönítésének szabályával is, valamint felvetették a javaslat gyakorlati alkalmazásának nehézségeit is.
Harangozó Tamás, a bizottság MSZP-s alelnöke azt vetette fel, hogy vajon kivel szemben, a zsidókkal, vagy nem hívőkkel szemben kell megvédeni a keresztény kultúrát, míg a DK-s Arató Gergely azt kérdezte: majd teológust és kulturális antropológust rendelnek minden tűzoltó mellé, esetleg hivatal állapítja majd meg, hogy mi tartozik a keresztény kultúrához? A Párbeszéd nevében Burány Sándor a keresztény fundamentalizmus felé tett lépésként értékelte a javaslatot, Keresztes Lóránt László, az LMP képviselője pedig a keresztény kultúra kormányzati politikában való megjelenését kérte számon.
A kormánypárti képviselők, így a fideszes Bajkai István viszont azzal érvelt: a keresztényi kultúra nem hit vagy hívőség kérdése, hanem mindaz, amit a kereszténység adott a világnak. A képviselő az Európai Unió egyik alapítóját Robert Schumant idézte, aki szerint Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Úgy vélte: vak, aki nem látja, hogy milyen veszélyben van a keresztény kultúra, amikor Európában nőket, családokat, gyerekeket gyilkolnak, és városokon belül alternatív jogrendszerek alakulnak ki. A jobbikos hozzászólók, így Hegedűs Lorántné is fontosnak tartotta a keresztény kultúra védelmét, ugyanakkor azt is a felvetette, kerüljön alaptörvénybe, hogy hitéleti tevékenység idején az egyházi épületek közelében lehessen korlátozni a gyülekezési jogot.
A bizottsági szavazás során a keresztény kultúra védelmét a kormánypárti többség mellett a Jobbik képviselői is támogatták. Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén tárgyalja a kérdést és várhatóan szerdán szavaz a módosító javaslatról.
Forrás: MTI