Dr. Arjan Plaisier, a Holland Protestáns Egyház főtitkára kifejtette véleményét egy, a holland gazdasági kilátásokat elemző kutatással kapcsolatban.
A holland Társadalmi és Kulturális Tervhivatal (Sociaal Cultureel Planbureau) által végzett felmérések szerint a lakosság többsége rossz előérzettel szemléli az ország gazdaságának alakulását. A megkérdezettek mintegy kétharmada jövedelemcsökkenésre számít. „Nem értem miért szükséges a 'komor hangulat' megjegyzést használni – kezdte mondandóját Arjan Plaisier. – Nagyon sokan derűlátóan tekintenek a jövőbe; annak ellenére, hogy az életszínvonal valamelyest csökkenni fog."
„Megítélésem szerint a gazdasági válság egy túlzó kifejezés. A kisebb gazdasági visszaesés ellenére is egy virágzó országban élünk. Miért kellene egy rövid időszakú visszaesésre rémülten tekintenünk, miközben évek óta folyamatos növekedést tapasztaltunk? Valóban olyan rémes jelenség a korábban évről évre emelkedő kormányzati kiadások mérséklése?" – véli a holland egyházi vezető.
„Nem vagyok gazdasági szakértő és tisztában vagyok azzal, hogy naivitásom miatt könnyen kritizálhatnak, azonban a gazdaság kizárólagosan felfelé ívelő pályáját nem tudom értelmezni. Különösen tanácstalan vagyok az éves négy százalékos növekedés elmaradása esetén az arcokra ülő félelem láttán. Ha a rendszer működéséhez szükséges a folyamatos növekedés, az egy százalékos növekedés már nem is tartja jó irányban a gazdasági gépezetet?" – tette fel a kérdést a főtitkár.
„Természetesen a jövedelmek megcsappanása nem egy pozitív jelenség, amely vitákat eredményez a költségek csökkentésének kérdésében. Ám azt nem szabad elfelejteni, hogy továbbra sem jutottunk koldusbotra" – adta meg válaszát Arjan Plaisier.
Megítélése szerint egyre több kényes kérdés lát napvilágot. „Meggondolatlan pénzügyi ügyletekkel, rossz helyre csoportosított anyagi forrásokkal találkozunk, amelyek ártottak a gazdaságnak. Eljött az idő az ilyen jellegű pénzmozgások korlátozására." Utalt arra, hogy egyre inkább elterjedt a kölcsönöknek az újabb hitelek felvételével való törlesztésének tradíciója, ami az „utánunk a vízözön" mentalitást generálta. „Ez nem mehet tovább. A tartozások visszafizetésével már meg kell kezdenünk nekünk a jövő generációjára nehezedő teher enyhítését."
Véleménye szerint ez nem jelenti az általunk ismert világmodell végét, hanem egy rendezett körülmények közötti életvitel kereteit szabhatja meg, amely a korábbi korlátok nélküli rendszerhez képest sokkal humánusabb. „A gazdagság és a jólét korrupciót idéz elő, amely – őszintén be kell látnunk – nagyon sokakat érintett. Az elhatalmasodó gazdasági növekedés elmossa az emberek örvendetes életről alkotott képét."
Plaisier főtitkár a Példabeszédek könyvéből idézett: „A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel." (Péld 30: 8) „Ez egy szerény gondolatként hangzik – folytatta –, csakhogy mi gazdag polgárokká váltunk. A legjobb választás a középút, az átlagos életforma. Ennek köszönhetően még a szegényebb, nehéz problémákkal küzdő csoportok is jobb megvilágításba kerülnek. Márpedig ők is a közösség tagjai, akikre nézve a válság szó egy valószerű kifejezés."
„Ennek tükrében kezdjük az idei esztendőt. Hogy mi is lesz a végkifejlet, azt egyelőre nem tudjuk. A jövendölések évről évre szerencsés feltételezésekké válnak. Az év elején áldást, békességet kívánunk egymásnak. Ez megadatik mindnyájunknak és ennek segítségével valóban alkothatunk" – zárta gondolatait a holland egyházvezető.
Fordította: Király Márton