Milyen kátéfordításokat használtak eddig a Felvidéken?
A magyar gyülekezetekben általában ugyanaz a kátéfordítás volt használatos, mint a Magyarországi Református Egyházban. Ezt 1955-ben adták ki Rimaszombatban Varga Imre püspök előszavával. Egy könyvbe lett foglalva a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás. Varga Imre püspök készített egy egyszerűbb változatot is, főként gyermekek tanítására. A kérdések le vannak rövidítve és egyszerűsítve. Mind e mai napig ez a használatos. Szlovák testvéreink körében a lasztoméri lelkész Ján Baláž-féle 1937-ben készült káté fordítása volt használatos. A totalitárius rendszerben egy ismeretlen fordítótól is származik egy fordítás. Juraj Brecko tusai lelkész pedig egyházunk megrendelésére készített egy szlovák nyelvű fordítást, összevetve az eddig meglévők szövegét az angol fordítással. Štefan Turnský a II. Helvét Hitvallást fordította le szlovák nyelvre 1948-ban, néhány évvel ezelőtt pedig a pályini lelkész, Ján Janovčík készített egy modernebb szlovák fordítást a már meglévő alapján. Mindenképpen megbeszélés tárgyát kell, hogy képezze ezek kiadása.
A Generális Konvent (GK) másnapján kezdődik a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinatának háromnapos ülése. Milyen reakciók várhatók a Generális Konvent határozatára, amely saját költségén kiadja szlovákul is a Heidelbergi Kátét?
Korábban a GK Elnökségének ülésén visszaemlékeztünk arra, amikor 1752-ben Debrecenben liturgiás-, énekes- és imádságoskönyveket is kiadtak zempléni szlovák nyelvjárásban. Most ugyanezt a gesztust szeretnénk megtenni mindazon népek felé, akik velünk együtt éltek a Kárpát-medencében, és az ő anyanyelvükön szeretnénk odaadni közös hitvallási iratunkat a Heidelbergi Káté kiadásának 450. évfordulóján. Ezt a kezdeményezést egyházunkban szlovák testvéreink közül nem mindenki fogadta teljesen pozitívan – érthető módon, hiszen a Magyar Református Egyházhoz való csatlakozás nagy feszültségeket váltott ki. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy nekünk nyitottnak kell lennünk a velünk, körülöttünk élő népek és nemzetek felé, ezzel is megmutatva azt, hogy a Magyar Református Egyház nem egy zárt, hanem egy nyitott közösség, amelynek az a feladata, hogy Krisztust kövessük, hiszen ő a jövő. Épp ezért fontos és pozitív lépésnek tartom, hogy a Magyar Református Egyház felvállalja a szlovák nyelvű Káté kiadását is.
Milyen ellenvetés fogalmazódott meg a szlovák egyházmegyék részéről a kátékiadással kapcsolatban?
Komoly ellenvetés nem volt, a határozat miértjével kapcsolatban tettek fel kérdéseket. Mi csak azt tudtuk válaszolni, hogy annak idején úgyszintén segítette a magyar református egyház a területén élő kisebbségeket. Abban az időben ez igen jelentős tett volt. A már említett kiadványok az első olyan szlovák, zempléni nyelvjárásban írott emlékek, amelyeket forgatva a közösségek előremozdíthatták és felvirágoztathatták az egyházi életet.
A Dunántúli Egyházkerület megalapításának négyszázadik évfordulóját ünnepeljük, amelynek a trianoni döntés előtt az SZRKE pozsonyi, komáromi és barsi egyházmegyéi is tagjai voltak. Hogyan ünnepelnek, egyáltalán, ünneplik-e ezt az évfordulót?
Elsősorban az ittlétünkkel ünneplünk, képviseljük egyházunkat. Az első alkalommal, amikor a REND indult a Dunántúli Egyházkerületben, akkor megkeresett bennünket a kerület vezetősége, és bizonyos mértékig mi is bekapcsolódtunk a szervezésbe. Idén is készülnek gyülekezeteink részt venni a REND-en Székesfehérváron. A négyszázadik évforduló kapcsán jelentős esemény a mi számunkra is a Generális Konvent szombathelyi tanácskozása, ahogy a körmendi ünnepi emlékmenet és istentisztelet is.
Bagdán Zsuzsanna
Fotó: Sereg Krisztián