A huszonhatodik alkalommal hagyományosan a helyi református templomban tartott ünnepségen a filmrendezőt méltatva Bölcskei Gusztáv arról beszélt, hogy a Szatmárt választott szülőhazájaként szerető Zsigmond Dezső pályafutását végigkíséri az egyszerű emberek iránti figyelem, a tények többoldalú, objektív bemutatása és a „hallgattassék meg a másik fél" elve. Szituációs filmjeiben, játék- és dokumentumfilmjeiben az izgatja a rendezőt, mi van a dolgok mélyén – tette hozzá Bölcskei Gusztáv. Szavai szerint egy olyan örökségnek a ma élő képviselője, akire nagy szükség van, mert képes arra, hogy a jól ismert dolgokat új, teljesen ismeretlen szemszögből mutassa be, amire mindenki felkapja a fejét. A Kölcsey Társaság elnöke kifejtette, a málenkij robotról készített A Sátán fattya című filmje nem egy „egykor volt tragédia, hanem ez megint rólunk szól, akik hajlamosak vagyunk egy megalázott, meggyalázott emberbe még mi magunk is belerúgni, ahelyett, hogy befogadnánk".
Zsigmond Dezső beszédében életének legszebb és legfelemelőbb díjának nevezte a Kölcsey Társaság elismerését. „Több mint három és fél Szatmárban eltöltött évtized után már nem idegennek, hanem kicsit idevalónak érezhetem magam, lelki honfoglalóként mindig itt vagyok akkor is, ha fizikailag távol vagyok ettől a vidéktől" – hangoztatta a filmes szakember. Felidézte, alkotótársával, Erdélyi Jánossal a hetvenes években itt barangolva az „egyszerű, tiszta, többnyire szegény" emberek otthonukba fogadták, velük beszélgetve évszázadokat repülhetett vissza az időben. „A táj mindig is a földi paradicsomot jelentette, folyóival, mezővel, erdőivel, a határon túli és mégis közeli erdőivel" – mondta a filmrendező. Hozzátette, Szatmárban születtek meg a témájukban nem ide kötődő filmek forgatókönyvei is, innen szervezték forgatásaikat Erdélybe és a Gyimesekbe, hogy ott találjanak újabb és újabb dokumentumtémákat.
Zsigmond Dezső 1956-ban született Gyöngyösön. Számtalan dokumentumfilmet és játékfilmet készített, játékfilmjeiért a Magyar Filmszemlék rendezői és forgatókönyvírói elismerései mellett jelentős díjakat kapott több nemzetközi filmfesztiválon is. Dokumentumfilmjeinek nemzetközi elismerései közül kiemelkedik a Közép-Európa legjobb dokumentumfilmje díj, amelyet a 2005-ben készített Csigavár című alkotásért vehetett át. 2005-ben megkapta a Magyar Művészetért Díjat, egy évvel később Balázs Béla-díjjal ismerték el. Legújabb játékfilmjét, a Nagy Zoltán Mihály azonos című művéből készült A Sátán fattyát 2017-ben mutatták be Magyarországon.
A Kölcsey Társaságért-emlékéremmel jutalmazott Gróh Gáspár 1953-ban született Budapesten. Pethő Sándor-díjas irodalomtörténész, kritikus, esszé- és közíró, szerkesztő, a Magyar Szemle című folyóirat főszerkesztője, 1998-2002 között kormány-főtanácsadó, 2006-tól 2011-ig Mádl Ferenc volt köztársasági elnök irodavezetője volt, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetői, valamint társadalmi kapcsolatok igazgatóságának vezetői tisztségeit is betöltötte.
A szatmárcsekei templomban tartott rendezvényen Csikos Sándor színművész szavalta el a Himnuszt, az ökumenikus istentiszteleten Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület és Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye római katolikus püspöke hirdetett igét. A templomi ünnepség után a résztvevők a református temetőben megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét.
Kölcsey Ferenc (1790-1838), a reformkor költője, politikusa és szónoka volt. 1815-ben került testvéreivel megörökölt szatmárcsekei birtokára és rövid megszakításokkal haláláig élt ott. Műveinek nagy részét, közte a Himnuszt is, a hajdani Csekén alkotta. A Hymnus, a' magyar nép zivataros századaiból című művének kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le, ezt a napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük.
Forrás: MTI, fotó: Czeglédi Zsolt