Elszánt, részben cigánymisszióval (is) foglalkozó lelkészekből, hitoktatókból és egyéb gyülekezeti munkásokból álló csapat és néhány kétkedő, de mindenképp jó szándékú, megfigyelőnek tűnő lelkész jött össze a Berekfürdőn november 20. és 22. között zajlott cigánymissziós lelkésztovábbképzésen. Ráadásul még három cigány származású diplomás is megörvendeztette a társaságot, amely Kárpát-medencei merítésű volt, mivel a magyarországi missziós munkatársak mellett Szlovákiából és Kárpátaljáról is érkeztek résztvevők.
Sokan, sok helyről érkeztek a továbbképzésre
Már a továbbképzés elején, a bemutatkozásnál kiderült, hogy ki-ki más-más helyzetből és más-más nehézségű feladatokkal küzdve keresi a megoldásokat. A Biharból érkezett lelkészek gyülekezetében integráltan jelen vannak a cigány testvérek, és településeiken nincs különösebb ellentét a romák és nem romák között, míg Nagyecseden például sokkal több tényezős az együttélés kérdése: a cigányságon belül is nagy a feszültség. Kárpátalján elkülönülve, egész elképesztő körülmények között élnek a telepi cigányok, Jándon állami költségvetésből támogatott tanoda működik, máshol épphogy sikerül egy-egy gyerekprogramot megfinanszírozni.
Dani Eszter missziológiai blokkja a misszió holisztikus értelmezését hangsúlyozta: az emberi lét minden dimenziójában meg kell jelenni a cigányság között, csak úgy lehet az evangéliumot hitelesen továbbadni. Ismerjük meg azoknak a cigányoknak a világát, akik közé Isten elhívott minket, és gondolkodjunk el azon, hogy az ő kultúrájukban hogyan fogalmazható meg és ölthet testet az evangélium. (A továbbképzés résztvevői például megismerkedhettek a cigányság körében népszerű énekekkel.) Nagy kérdés, hogy hogyan készíthetjük fel – főleg a tradíciókhoz erősen ragaszkodó – gyülekezeteket, hogy befogadó közösségekké váljanak. Egy lehetséges válasz erre a cursillo evangélizációs hétvége, ahol cigány és nem cigány emberek együtt tapasztalják meg Isten kegyelmét, s válnak testvéri közösséggé.
A „ciganus" nagyenyedi diák
Landauer Attila ciganológiai alapozó képzését – második nap délelőttjén – a magyarországi cigányság három nagy csoportjának bemutatásával kezdte. A többség a magyarul beszélő romungrók, vagy magyarcigányok, mintegy húsz százalék az oláh cigányság – az ő nyelvük a romani, ami egy újind nyelv –, és tíz százalék alatti a beás cigányság – akik a román nyelv egy változatát beszélik. Továbbá élnek hazánkban kis számban vend (szlovén) és szinti (német) cigányok. Így már érthető, honnan jön a világhírű zenész, Snétberger Ferenc neve – ami az avatatlan fül számára nem tipikusan cigány név, de ahogy egy kisfilmből kiderült, a szintik közül kerültek ki a hárfázó cigányok, és innen már nem nehéz a gitárig eljutni.
Dani Eszter (jobbra), a zsinati missziói iroda vezetője
A református egyház cigánypasztorációjának nyomait intézményeink anyakönyveiben már reformáció kezdeteitől tetten érhetjük. Jelentős adat, hogy a Nagyenyedi Református Kollégiumba 1687-ben beiratkozott Grausser Dávid, akiről feljegyezték, hogy ciganus, azaz cigány. Ezzel ő a világon az első ismert cigány felsőoktatási hallgató. Ezután itt-ott felbukkannak anyakönyvi adatok cigány származású diákokról, például Kolozsvárott Vistai Farkas Mihályról, aki később egy jelentős latin-cigány-magyar szójegyzéket állított össze. Továbbá olvashatók bejegyzések keresztelőkről és cigány esküvőről is. Szintén református teológus nevéhez kötődik a cigány nyelv indiai eredetének felfedezése.
A többség éhes a jó tapasztalatokra
Ez már Forgács István független cigányügyi szakértő véleménye, aki kicsit felkavarta a kedélyeket. Az őszinte beszédet sürgette romaügyben, hogy a tabuk ne hátráltassák a helyzetfelismerést és a cselekvést. Lehessen beszélni a problémákról, a valós adatokról, folyamatokról és a sérelmekről is – hangsúlyozta. Szerinte az utolsó utáni órában vagyunk, hogy megoldjuk a cigányság képzését és munkához jutását, mert a demográfiai mutatók alapján nyilvánvaló, hogy az évszázad közepére Magyarország aktív korban lévő lakosságában jelentősen megemelkedik a cigányok aránya.
A továbbképzés az induló cigánymissziós honlap, a tanodaprogram és a HEKS-pályázatok témája körüli műhelymunkával és tapasztalatcserével zárult.
Elkészült egyházunk cigánymissziós stratégiája – már csupán végre kellene hajtani. A továbbképzés végére munkaközösséggé ért csapatnak szüksége lesz Jézus biztatására a mustármagból fává terebélyesedésről és az egész tésztát megkelesztő kovászról.
N.K.