Kik is voltak ezek a diakonisszák, akiknek a jelképe a Noé által kibocsátott, olajággal visszatérő galamb?
„Jó napot kívánok, Isten áldásával" – gyerekkoromból visszacsengő mondat a Matula-beli köszöntés, és meghatározó szereplői Szabó Magda Abigél című regényének hősei: Vitay Georgina, Horn Mici, Torma Gedeon, Kőnig és Kalmár tanár urak. És habár rám is igaz volt, amivel Horn Mici neveti ki Ginát („Te csak a hősöket szereted, kis Vitay, a csinos fiatal hadnagyokat, jókedvű, bolondos asszonyokat, akik táncolnak, meg pimasz hangon beszélnek az igazgatóval, és nem engedelmeskednek senkinek."), mégis beférkőzött a szívembe a szürkeruhás, kemény, de mégis jólelkű Zsuzsanna testvér figurája is. Szabó Magda persze kissé torzított a valóságon, de mégis emléket állított ebben a könyvben a magyarországi diakonisszáknak, akikről olyan keveset tudunk.
A cikk folytatását a Szerelmem, Budapest blogon találja.