Egyházi könyvtárunkban őrzött évkönyveink tanúsága szerint a ballagás régóta létező eseménye 1564 óta jegyzett gimnáziumunknak. Az 1990-es újraindulás után 1994-ben rendeztük meg először a régi hagyományokat őrző, ugyanakkor újakat teremtő ballagásunkat.
A diákok életében nagy és egyszeri ünnep ez, hiszen nem csak lezár egy korszakot, hanem egyben kezdete is a most még ismeretlen, de remélt szép jövőnek. Éppen ezért azt szeretnénk, ha az iskolai élt minden szereplőjének - tanulóknak, tanároknak, szülőknek, családoknak - maradandó emléke lenne a ballagás.
Sokan, sokat dolgoznak azért minden évben, hogy ez így legyen. Jóleső érzéssel állíthatjuk, hogy az idei ballagásunk és az azt követő ünnepi istentisztelet méltó volt hagyományainkhoz.
A ráhangolódást az ünnepi eseményekre már előző este megkezdtük, amikor tábortűz melletti énekléssel, majd a díszteremben kötetlen beszélgetéssel elevenedtek fel az együtt töltött hat vagy négy, többeknek – a református általános iskolával együtt - 12 év emlékei.
Csütörtökön reggel a feldíszített iskolaépületbe osztályfőnökeik vezetésével lépett be négy búcsúzó osztályunk 101 diákja. A kapuban a fenntartó egyházközség vezetői és az igazgatóság üdvözölte a ballagókat, akik a 11. évfolyam tanulóinak sorfala között, képviselőik vezetésével vonultak fel virágdíszes osztálytermeikbe. Itt a tarisznya és egy-egy könyv várta őket, majd megkezdődött az utolsó osztályfőnöki óra.
Közben a folyosókon már gyülekezett a hozzátartozók, a régen látott rokonok sokasága, hogy átadhassák virágaikat és szeretetüket.
11 órakor harangszó adott jelt a ballagás megkezdésére. Ballagási dalokat és egyházi énekeket énekelve minden osztálytermet végigjártak a búcsúzók, majd felsorakoztak az iskolazászló mögé, és az ünnepi menet a harangok zúgása közben, a családok és a 11. évfolyam sorfala között elindult a templomba.
Az ünnepély istentisztelettel vette kezdetét. Igét hirdetett Varga László főigazgató-lelkész, aki a ballagók sorában unokáját is ellátta lelki útravalóval. A gimnázium énekkarának szolgálata után az igazgatói beszéddel és egy szavalattal folytatódott az ünnepség. Ezután következett a legfelemelőbb része az ünnepi alkalomnak, az ünnepélyes zászlóátadás. Fülepi Henrietta 12. évfolyamos tanuló hálatelt szívvel elmondott beszéde után a Szózat hangjaira adta át a zászlót megőrzésre és megbecsülésre a 11. évfolyamnak. Cseh Dalma a zászlót átvevők nevében mondott köszönetet és tett ígéretet a méltó módon való folytatásra.
A fenntartó egyházközség presbitériuma képviseletében Szabó Gábor elnöklelkész bocsátotta el a gimnáziumtól búcsúzó diákokat.
A záróének alatt a zászló vezetésével kivonultak a ballagók és így együtt utoljára visszatértek az iskolába. Magukkal vitték a kapott igét:
„Ne félj, csak higgy!”
Vetéssy Katalin