Szeptember elsejével missziói pont nyílt Budapesten. A Csaba utcai prédikálóállomás szomszédságában – amelyet a budai, a budahegyvidéki és a pasaréti gyülekezet közösen tartott fenn – már a ‘80-as években működött a Válaszút Alapítvány, amelyet lelkes teológusok hoztak létre a szenvedélybetegek segítésére a Moszkva tér közelében. Amikor az alapítványt bekebelezte a református egyház, ígéretet kapott a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió (KIMM), hogy a Csaba utcai lelkész nyugdíjba menetele után a misszió lesz a prédikálóállomás jogutódja. Ajtony Artúr szeptember elsejével vonult nyugállományba a Csaba utcából. A kezdeményezésről Victorné Erdős Esztert, a KIMM vezető lelkészét kérdeztük.
Miért volt szüksége a misszónak arra, hogy saját imaterme legyen?
Valószínűleg mindenki hallott már Amszterdam hírhedt piros lámpás negyedéről. Ott járva a vigalmi negyedben lenéztem egy alagsorba vivő lépcsőn, és nagyon meglepődtem azon, amit láttam: egy apáca orgonált a lenti kis kápolnában lévő missziói ponton, ahová bárki betérhetett, akár az utcalányok közül is. Azt szeretnénk, hogy a Csaba utcai prédikálóállomás jogutódja is olyan missziói pont legyen, ahol közösséget, menedéket találnak azok, akik nem akarnak vagy nem képesek bűnelkövető életmódjuk, pszichés sérüléseik miatt hagyományos gyülekezetbe beilleszkedni, nem ismerik a Bibliát, sosem volt korábban közük gyülekezethez. Jelenleg főleg a ráckeresztúri drogrehabilitációs otthon lakói látogatják az istentiszteleteket, de számítunk újonnan, az utcáról érkezőkre is.
Három gyülekezet tartotta fent a Csaba utcai prédikálóállomást. Valóban szükség van Budán új gyülekezetre?
Budapest hatvan gyülekezete mind anyaegyházközség. A Válaszút istentiszteleti közössége nem ellengyülekezet, hanem missziói gyülekezet szeretne lenni, ahol minden héten más stílusú, könnyűzenés, bibliodrámás és klasszikus istentiszteletek, valamint imaórák várják majd a közösséget keresőket. Saját lelkészünk sincs, minden alkalmunkat önkéntes lelkipásztorok tartják vasárnap délutánonként öt órakor. Pontosan azért választottuk a délutánt, hogy azok, akik önkéntesként segítik a munkánkat, valamint azok, akik már készek és képesek gyülekezetbe járni, látogassák saját közösségük alkalmait. Nem konkurencia szeretnénk lenni a többi gyülekezetnek, hanem inkább az előszobájuk.
Mire van szükségük ehhez a munkához
Nagyon szeretnénk, ha lennének klenódiumaink és fekete énekeskönyveink, ugyanis a célunk, hogy ne csak menedék, hanem híd is legyen ez a közösség azoknak, akik megerősödnek, és készek lesznek visszailleszkedni a társadalomba, beilleszkedni az egyházba. Nagyon megköszönjük az ilyen jellegű adományokat. Várunk továbbá segítőket is, akik testvérükként tudnak tekinteni a szenvedélybetegekre – minderről szó lesz majd október 6-i csendesnapunkon, amire mindenkit szeretettel várunk a Csaba utca 3-ba.
Victorné Erdős Eszter református lelkész, addiktológiai konzultáns, szupervizor, coach, lelkigondozó, mediátor. 1983 óta foglalkozik hivatásként drogosokkal, két drogterápiás otthont hozott létre (Ráckeresztúron és Zsibriken), jelenleg is a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon és a Válaszút Drogkonzultációs Iroda vezetője. Óraadó a Semmelweis Egyetemen szociális mesterképzés, lelkigondozó szakokon, a Károli Gáspár Református Egyetemen szociális munkás képzés és mentálhigiéné szakokon. A Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetsége alelnöke, országos szociálpolitikai szakértő, a Duna Televízió Világ-Nézet Női szemmel című műsorának vezetője, három gyermek édes-, egy nevelőanyja. 2009-ben Dizseri-díjjal tüntették ki munkásságáért.
Bagdán Zsuzsanna
Az interjú a Reformátusok Lapja 2013. október 6-i számában jelenik meg.