Volt, ahol megtiltották az állami iskolaigazgatók, hogy a lelkipásztor jelen legyen az elsősök beiratkozásán – tájékoztatta a képviselőket április 24-én a zsinati ülést megnyitó beszédében Bölcskei Gusztáv püspök. A Zsinat lelkészi elnöke szerint a hit- és erkölcstan tárgy bevezetése „felemásra sikerült", hisz az intézményvezetők számos helyen önkényesen értelmezték a jogszabályokat. A tiszántúli püspök kitért a márciusban nyilvánosságra került 2011-es népszámlálási adatok értékelésére is.
Hagyományosan a lelkészi elnök, egyben tiszántúli püspök megnyitójával vette kezdetét szerdán a MRE XIII. Zsinatának 12. ülése. Bölcskei Gusztáv több évfordulóról is megemlékezett beszédében. A 313-ban elfogadott, a keresztyének számára a szabad vallásgyakorlást lehetővé tévő milánói ediktum elfogadásának 1700. évfordulója a püspök szerint jó alkalom arra, hogy „megpróbáljuk újraértelmezni azt a kapcsolódási rendszert, ami az egyház és a körülötte lévő világ, az egyház szolgálata és a társadalom, valamint az egyház és a politika között van".
Új pápa, új kérdések, új lehetőségek
A negyven évvel ezelőtt megalapított Doktorok Kollégiumáról (DC) elmondta: bár vitatott korban hozta létre a református egyház ezt a testületet, a teológiai munka megszervezésére akkor is és ma is égető szüksége volt és van egyházunknak. A püspök szerint a hetven éve létrehozott Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) pedig ahhoz biztosított fórumot az elmúlt évtizedekben, hogy „a megélt keresztyénség ökumenicitása megjelenjen a magyarországi kapcsolatokban, a hazai viszonyok között is".
Bölcskei Gusztáv szerint az ökumené ma is hozzátartozik a keresztyén bizonyságtétel hitelességéhez, és „az egészen új stílust képviselni akaró" új katolikus pápa új kérdéseket vet fel és új lehetőségeket nyit ki ökumenikus létünkben.
Múló feszültségek a Délvidéken
Az elnöki megnyitó megemlítette a népszámlálási eredményeket is. A püspök arra figyelmeztetett, kétségbe esni sem szabad az eredményektől, de elbagatellizálni sem szabad azokat. Mint mondta, egyházunk a református egyházak családjában a nagy létszámú közösségek közé tartozik, és bár számos kis lélekszámú, néhány ezer fős, nehéz körülmények között élő református egyházról tudunk szerte a világon, ők mégsem sopánkodnak, hanem példát mutatnak nekünk.
A megnyitó kitért arra is, hogy a közelmúltban két Kárpát-medencei egyházkerületben is új püspököt iktattak hivatalába. Kató Béla Erdély, Halász Béla a Délvidék reformátusainak lett az új lelki vezetője. Bölcskei Gusztáv a Szerbiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) helyzetével kapcsolatban kifejtette: „Reménységgel tekintünk az új püspök szolgálata elé. Azt reméljük, hogy a korábbi egyházvezetés irányából a Generális Konvent és a Kárpát-medencei reformátusság iránt megnyilvánult feszültség véglegesen a múlté." A lelkészi elnök végül arra a református szervezésű kulturális fesztiválra is felhívta a figyelmet, amit Kassán tartanak majd júniusban azért, hogy „fel tudjuk mutatni azt a jelleget, azt a vonást is, amit a hivatalos programok nem állítanak igazán előtérbe" Európa kulturális fővárosának eseménykínálatában.
Egyenetlenségek és ellentmondások
Bölcskei Gusztáv az egyház és az állam kapcsolatairól szólva elmondta: a református egyház nem vett részt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által az új egyházi törvénnyel kapcsolatos egyházi észrevételek megvitatására a zsinati üléssel egyidőben összehívott tárgyaláson. Mint megjegyezte, a református egyház korábban már többször is jelezte észrevételeit, de azt a választ kapta, hogy a törvény már az Országgyűlés előtt van, nincs mód a javaslatok figyelembe vételére. „A változások a református egyházat nem érintik. Ugyanakkor nem vagyunk meggyőződve arról, hogy egy kiérlelt szöveg került a parlament elé. Félő, hogy még mindig maradtak benne olyan egyenetlenségek és ellentmondások, amelyek miatt még mindig nem sikerül megnyugtatóan lezárni és rendezni ezt az ügyet" – vélekedett a püspök.
A megnyitóban elhangzott: több, az egyházakat is érintő jogszabály-módosítás is folyamatban van, ugyanakkor több rendeletre régóta várni kell. Utóbbiak közé tartozik az egyházi köz- és felsőoktatási intézmények finanszírozásáról szóló, aminek eredetileg március 31-ig kellett volna megjelennie, ezzel szemben a rá vonatkozó ígéret is csak nyárra szól.
A püspök pozitívumként értékelte, hogy az egyházi felsőoktatás sajátos helyzetének a megvizsgálására – Balog Zoltán miniszter kezdeményezésére – az EMMI egy bizottságot hívott létre, amely meg is fogalmazta javaslatait a döntéshozók számára. A lelkészi elnök ugyanakkor megjegyezte: ezek nem köszönnek vissza a finanszírozásban, és az egyházi intézmények további elvonásokra számíthatnak az idei évben.
Felemás hittan
Az elnöki megnyitóból kiderült, hogy a református egyház több ügyben is kéréssel fordult a kormányzathoz. Azt indítványozta, hogy a rezsicsökkentésből részesüljenek az egyházi tulajdonban lévő lakáscélú ingatlanok is, és hogy az egyház által kezdeményezett tranzakciók mentesüljenek a tranzakciós illeték alól.
A hit- és erkölcstan bevezetése az állami általános iskolákban „felemásra sikerült" Bölcskei Gusztáv szavai szerint. Véleménye szerint késve jelent meg a beiratkozást szabályozó rendelet, amit a tapasztalatok szerint számos helyen önkényesen értelmeztek az iskolaigazgatók. Mint mondta, volt, ahol megtiltották, hogy a lelkipásztorok jelen legyenek a beiratkozáskor, jóllehet ezt a lehetőséget a jogszabály határozottan rögzíti. A püspök végül arra kérte az illetékeseket, „tegyenek rendet ezen a területen, mert ha egy állami intézmény egy állami rendeletet kijátszik, az nem szül jó vért".
Kiss Sándor