Az „Ó Sion népe töltsd be küldetésed" című 397. dicséret éneklésével kezdődött a zsinati vitanap az MRE cigányok közötti szolgálatának koncepciójáról. Steinbach József dunántúli püspök bevezető áhítatában a napi igét idézte meg, melynek kezdő szavai: „Atyámfiai, férfiak! Nyíltan megmondhatom nektek ősatyánkról, Dávidról, hogy meghalt, és eltemették, sírja is nálunk van mindmáig." (Apostolok Cselekedetei 2, 29). Imádságában megemlékezett a magyarországi cigányokról, „akik az életet peremére kerültek", és Isten segítségét kérte, hogy „ezzel is megmutassuk a világnak, hogy örömhíre áthatja az egész társadalmat".
A vitanap kezdetén Steinbach József beszámolt a református cigánymisszió eddigi eredményeiről – köztük a szolgálat bővüléséről – 1995-től. „Lassan a magyar lakosság tíz százalékát teszi ki a cigány népesség Magyarországon" – kezdte Helyzetkép – társadalmi kontextus, egyházi kontextus című előadását Uhrin Anikó, a Wáli István Református Cigány Szakkollégium igazgatónője. A leginkább krízisben levő területeken a 16-64 életkorúak 27 százaléka dolgozik csupán, és 55 százalékot mutat azoknak a családoknak a száma, ahol egyetlen foglalkoztatott sincsen. Igen érzékeny kérdésről van tehát szó – érzékeltette Uhrin Anikó, aki részletesen bemutatta a cigányságot alkotó hazai csoportokat. „Bizonyos területeken a reformátusság jövőjét jelenti, ha meg tudjuk szólítani a cigány fiatalokat" – utalt a misszió fontosságára az igazgatónő. A hozzászólásokban megjelent a falusi lelkészek szerteágazó kötelezettsége, mely korlátozza cigánymissziós tevékenységeit, illetve a falusi cigányság népi vallásosságának jellemzői.
Gyülekezeti felmérés a református lelkészek cigánymissziós attitűdjeinek feltárására című kutatását ismertette Hámori Ádám, a Károli Egyetem szociológusa. Az önkitöltős kérdőívet 700 gyülekezetben abszolválták 2012. december és 2013. február között. A cigányságot illető ismerethiány igen jellemző – hangzott el. A kérdőívből kiderült, hogy a lelkipásztorok szerint a cigányság és a település lakossága általában bizalmatlan, de nem feszült. A hívek befogadóak, ám különösebben nem elkötelezettek a cigánymisszió iránt. Több olyan gyülekezet van, ahol több cigány presbiter szolgál, derült ki. Izgalmas része volt az eredményeknek, hogy a lelkészek jelezték: a misszióhoz leginkább szaktudásra és erkölcsi támogatásra van szükségük, kevésbé az anyagiakra. 
A hozzászólások között elhangzott, hogy több egyházmegyében sajnálatos módon nem töltötték ki a kérdőívet, hiánypótlásra azonban van lehetőség. A cigányság érzelmi megközelítése, a pünkösdiek példamutató missziója is téma volt. „Nagyon rossz környezetben él a cigányság, és ezt a környezetet mi alakítottuk ki" – hívott a gyógyulásra és gyógyításhoz szükséges bűnbánatra hozzászólásában Szabó Dániel, a Magyarországi Presbiteri Szövetség elnöke.
A teológiai alapelvekről, a célrendszerről szólt előadásában Gonda László missziológus, részletesen bemutatva a missziói törvényt. A misszió célja nemcsak az ember üdvössége, hanem mindenek felett Isten dicsőségének a szolgálata – mondta el kiindulópontként. A misszió ezért nem az egyház egy speciális, „térítő" szolgálati ágának tekinthető, hanem az egyház küldetését értjük ezalatt. Jézus életpéldájából fakad a misszió holisztikus volta. Az egyház cigányok közötti szolgálatának alapvető hozzáállását az ember teremtett voltából fakadó értékessége, méltósága határozza meg – következtetett a missziológus. „Itt már nincs többé görög és zsidó, körülmetéltség és körülmetéletlenség, barbár és szkíta, szolga és szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus." – idézte Gonda László a Szentírást (Kol 3,11). Az említettek alapján valósulhat meg egyházunk három célja: a megbékélés, az egészség, a reménység, melynek végén létrejönnének a vegyes etnikumú, Istent dicsőítő közösségek.
A hozzászólásokban jelentkezett a kimondás igénye, hogy az egész református egyház válságban van, és a cigánymisszió e válságos helyzet megannyi gondjával együtt történik. Száraz liturgiánkat a muzikális romák nem tudják elfogadni, ezen is változtatnunk kellene – hangzott el, illetve az is, hogy igazi ébredésre van szükség számos gyülekezetben, ahol gyanakvással fogadják a cigányokat és kritikus megjegyzéseikkel akár több hónapos missziós munkát is tönkretehetnek.
Az ülésteremben zajló esemény Dani Eszter, az MRE Missziói Iroda vezetője összefoglaló szavaival, a tapasztalatokról szóló szabad beszélgetéssel és Steinbach József püspök az ügy iránti imára és felelősségvállalásra buzdító zárszavával zárult. Ezután a Cigánymissziós Tanács ülésezett, és véglegesítette az áprilisi Zsinat elé kerülő cigánymissziós stratégiát.
A stratégia története: A Magyarországi Református Egyház 2009. november 19–20-i, balatonszárszói ülésén hozott, Zs.-47/2009.11.20. számú határozatával hívta életre a Református Cigánymissziós Tanácsot (CMT) azzal a megbízással, hogy dolgozza ki egyházunk cigányok között végzett szolgálatának koncepcióját. A CMT és a különböző szakterületeken dolgozó egyháztagokból álló tanácsadó testületei – a Zsinati Hivatal Missziói Irodájának közreműködésével – áttekintették a Kárpát-medencei reformátusság cigány közösségek felé a múltban és jelenben végzett szolgálatait, valamint számos konferenciát és konzultációt szerveztek, ahol gyülekezeti lelkipásztorok, egyházi iskoláinkban, tanodáinkban dolgozó pedagógusok, missziológusok, egyházi kötődésű tudósok és egyéb szakemberek gondolkodtak együtt és formálták az alakuló koncepciót. Ennek az együttgondolkodásnak eredménye a Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Koncepciójának tervezete, mely munkaanyaga a zsinati székházban szervezett cigánymissziós stratégiai vitanapnak.
reformatus.hu
Fotó: Sereg Krisztián